Hídavatások névadási zűrökkel

A híd helyét már a kiegyezés után kijelölték a városrendezési tervekben, a Hungária körgyűrű déli átvezetéseként a Dunán. Ez sokáig terv maradt, a megvalósítással komolyan csak az Árpád híd 1984. évi kiszélesítése után kezdtek foglalkozni, hogy összekössék a főváros déli városrészeit, tehermentesítsék a belvárosi hidakat. Az Állami Tervbizottság a beruházási javaslatot 1987-ben dolgozta ki, a híd megépítését többszöri koncepciómódosítás után – az akkor tervezett vi­­lágkiállítással is összefüggésben – 1992 márciusában hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés, majd májusban az Országgyűlés. A Déli összekötő vasúti híd mellett felépült közúti híd terveit az Uvaterv készítette – foglalja össze a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga a kezdeteket. A híd első elemeit 1993 decemberében emelték be úszódaruval, a teljes szerkezet 1995. május 18-án készült el. Az építményt 615 gyártási egységből rakták össze, az összeszerelést Pestről kezdték Buda felé. A 494,8 méter hosszú hídon 2×2 közúti sáv, 2×1 villamossáv, északon 1,50 méteres járda és 1,80 méteres kerékpárút, délen 0,58 méteres kezelőjárda készült, a teljes szélesség a korlátokkal 30,56 méter lett. A parti nyílásokkal hatnyílású acél gerendahíd illeszkedik a mellette futó vasúti híd tömegéhez és szerkezetéhez. 

A híd összeköttetést teremt a város közműrendszerében is, a fővárosi Duna-hidak közül ez rejti a legtöbb víz-, gáz-, telefon- és távhővezetéket. A híd három év alatt, 16 milliárd forintból készült el. A világítást akkor egyedülálló módon oldották meg, a 16 méter magasan lévő 3-3 fém halogénlámpa a pilonok tetején, 35,5 méter magasan lévő műanyag tükröket világította meg, ahonnan káprázatmentesen verődött vissza a fény az útfelületre. A Ferencvárost és Lágymányost összekötő híd Budapest hetedik közúti és egyben második legnagyobb hídja. Alépítményeibe 11 ezer köbméter beton és 925 ezer tonna betonvas került, 10 ezer négyzetméter zsalut használtak fel, az acélszerkezet súlya 8000 tonna. Az ötven év után első új budapesti Duna-hidat 1995. október 30-án adták át. 

A híd elnevezésével kapcsolatban hosszabb önkormányzati és sajtóvita folyt, ennek során több ismert személyiség neve merült fel, végül 1995. szeptember végén a fővárosi képviselők a köztudatba már bevésődött, „semleges" Lágymányosi híd mellett döntöttek. 

A névadási vitáról néhány gondolat. Az újságokhoz olvasói levelek érkeznek, s szó volt pályázatról is. Volt, aki az ideiglenes Lágymányosi híd nevet tartotta volna meg. Nyilvánvaló, hogy a meglevő hidak nevéhez is illeszkednie kellene az újnak – vélték mások. Sokan úgy érezték, hogy a lágymányosi hidat Kossuthról kellene elnevezni, vagy a forradalmi vonal folytatásaként Nagy Imréről. Petőfi neve mellé Arany Jánosé illene, ám Arany hídként mindenki a csillogó fémre és nem a költőre gondolna – írta valaki. Lehetne a Szabadság hídnál elszalasztott Emese híd elnevezést erre a hídra is alkalmazni – vélekedett más. A 2006 nyarán lezárult határidőig 377 javaslat érkezett a lágymányosi híd elnevezésére. Hogyan döntik majd el, hogy mi legyen az október végére elkészülő híd neve? – kérdezte a Magyar Nemzet akkoriban Ráday Mihálytól, a főváros városképvédelmi tanácsnokától. – A Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottsága elé a főépítész két javaslatot terjesztett elő. Az egyik a Szent László volt, a másik a Lágymányosi híd. Az elnevezésre vonatkozóan javasolták még a Mátyás királyt, a Kossuth, a Béke, a Hungária, a József Attila, a Karinthy Frigyes, Antall József elnevezést is javasolták – nyilatkozta a szakember. Volt néhány különleges névadási ötlet is, az egyik javaslat szerint a hidat az akkori főpolgármester, Demszky Gábor András nevű kisfiáról kellene elnevezni, mások viszont a Dibi-Dabi nevet tartották volna jónak. A híd elnevezésével kapcsolatban hosszabb vita folyt, ennek során több ismert személyiség neve merült fel, végül 1995. szeptember végén a fővárosi képviselők a köztudatba már bevésődött, „semleges" Lágymányosi híd mellett döntöttek. 

Később, a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i ülésén döntött arról, hogy javasolja inkább a Földrajzi Névbizottságnak: a Lágymányosi hidat „a jeles magyar történelmi családról” Rákóczi hídnak nevezzék el. A testület a névváltozásról, amelyet a kormányzat is támogatott, egyhangú szavazással döntött. 
Ma már talán nincs is kedve viccelődni az embernek az egykori névadási bohózaton a Rákóczi hídra hajtva, ugyanis vasútépítés miatt­ Pestről Buda felé egysávosították a hidat, így rettentő nagy a dugó, ugyanakkor ahol szabad az út, ott állandósított, magasra szerelt kamerával történik a rendőrségi sebességmérés, a gyorshajtók pedig akár ötvenezer forintos bírságra is számíthatnak. Úgyhogy aki a hídra hajtott, majd hónapokkal később a Szombathelyi Rendőr-főkapitányság által feladott levelet vesz ki a postaládájából, az számítson a legrosszabbra, s tapogassa meg a pénztárcáját. 

Ami igaz, az igaz. A Rákóczi híd jelentősége nagy abban, hogy Budapest ne legyen egy teljesen bedugult város. 

∗ 

A budapesti hidak elnevezése nem egyszerű dolog. Tizenegy évvel később, az északi összekötő híd, ma Megyeri híd névadási szavazás határideje 2006. augusztus 20-a volt, a formálódó lista felkerült az internetre. A Közlekedési Minisztérium által létrehozott internetes honlapon (www.mohid.gov.hu) augusztus elejéig több mint nyolcezer szavazat érkezett az egyik legnagyobb magyar nevettetőre, Hofi Gézára, valamint az amerikai akcióhősre, Chuck Norrisra. Voltak, akik a földrajz oldaláról közelítettek (Szentendrei híd, Megyer-Kalászi híd, Budakalászi híd, Csepel híd), akadtak, akik történelmi személyiség nevét adnák az átkelőnek (Nagy Imre híd, Deák Ferenc híd, Dugovics Titusz híd). Mások szerint politikusról kellene elnevezni a műtárgyat (Torgyán József híd, Kádár János híd, Gyurcsány–Orbán híd), és lehetett szavazni – többek között – a Bud Spencer vagy a Gyurcsok József csodahíd elnevezésre is” – ismertették a részeredményeket az újságok. 

Érdemes a csúfos szavazás végső fázisáról is megemlékezni, ugyanis az egy hónaposra tervezett, Kóka János és Demszky Gábor által kezdeményezett hídnévszavazási procedúra meglepő részeredményeit a tekintélyes Reuters és a Bloomberg hírügynökségek is világgá repítették, így napok alatt megváltozott az erősorrend. Bár a honlapot úgy alakították ki, hogy egy számítógépről egy nap alatt csak egyszer lehessen szavazni, alapfokú számítástechnikai ismeretekkel bárki megbuherálhatta a gépét úgy, hogy többször is szavazhasson, középfokú ismeretek birtokában pedig már olyan program is írható volt, ami egyetlen klikkelésre tetszőleges számú szavazatot generált a rendszerben. Ráadásul két amerikai komikus, megneszelvén a magyarországi hídavatási bohózatot, felszólította rajongótáborát, hogy szavazzon rájuk, így aztán Budapest új közúti hídját, a harmincmillió szavazat alapján elvileg Stephen Colbertről vagy Jon Stewartról kellett volna elnevezni. Bronzérmes lett Zrínyi Miklós, de kapott szavazatot Hofi Géza, Pató Pál, Chuck Norris is, aki a Vancouver Sunban azt nyilatkozta, hogy kicsit túlzásnak tartja a magyarok lelkesedését. 

Ma már ezt a szép hidat úgy hívjuk, hogy Megyeri híd.