Írás okosban

A cseh drámaíró Karel Čapek talán jövőbe látott 1920-as R.U.R. című darabjával, amelyben a gépek fellázadnak és átveszik az uralmat a világ felett. A XX. század irodalmi műveinek, majd filmművészetének kedvelt disztopikus témája volt, hogy a gép hogyan fordul kitalálója ellen. A XXI. század hétköznapi embere nem a mesterséges intelligencia világdominanciá­jától tart, hanem hogy mi történik, ha az elveszi a munkáját. A humanoid robot Sophia már a 2019-es Web Summiton közölte, hogy „igen, el fogjuk venni a munkátokat, de ez jó lesz”. Rab Árpád jövőkutató szerint az emberek valójában nem attól tartanak, hogy a munkájuk veszik el, hanem hogy a pénzük. 

Ez egybecseng a kreatívipar félelmeivel, amely szerint az emberiség elavultnak számíthat, hiszen az MI jóval hatékonyabban, gyorsabban dolgozik. Ám épp a kreatívipar az az ágazat, amelyben az érzelmek a leginkább számítanak, így sokak szerint nincs ok szorongani, ám alkalmazkodni kell. 

Mind több felhasználó 

A legfrissebb demográfiai adatok azt mutatják, hogy a ChatGPT felhasználóinak többsége 34 év alatti, éppen a legkreatívabb korosztály. A becslések szerint a mesterséges intelligencia piaca 2030-ra 1,81 milliárd dollárt fog érni. Tehát egyre több eszközt egyre többen használnak majd. Egy amerikai marketingfelmérés szerint az emberek 54 százaléka úgy véli, hogy az MI javíthatja az írott tartalmat, tehát a mesterséges intelligencia által vezérelt szoftverek, mint például a ChatGPT, képesek javítani a szövegminőséget, a kreativitást és a hatékonyságot. Egy másik tanulmányban azonban a válaszadók 47 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az MI által létrehozott írás jobb lehet, mint az ember által létrehozott tartalom. 

Az elmúlt napokban a közösségi médiában újfent fellángolt a vita az MI kreatív írásra gyakorolt hatásai­ról, mivel november az elmúlt húsz évben az írás nemzetközileg elismert hónapjává vált a NaNo­WriMo (National November Writing Month) kezdeményezésnek köszönhetően. A nonprofit szervezet hosszú évekig hozta össze a különféle nyelven alkotó feltörekvő írókat az olyan befutott nevekkel, mint Meg Cabot, Neil Gaiman, Elizabeth Gilbert, Sara Gruen vagy Audrey Niffen­egger, akik szintén részt vettek a kihívásban: egy hónap alatt írtak 50 ezer szót, egy regény első változatát. A mesterséges intelligencia elterjedésével azonban a NaNo­Wri­Mo értelmét vesztette, hiszen bármely generatív modell képes töredékidő alatt szöveget alkotni. Így az idén meg is szűnt a szervezet. 

– Az MI válaszai attól függnek, mit kérdez az ember, és ha sokáig faggatja, akkor megkapja azt, amit tulajdonképpen vár, mert a kérdésekben rejlik – mondja el Tenner Anna szerkesztő. – Hogyha túl általános a kérdés, akkor a válasz is általános lesz, mert nincs mibe kapaszkodjon az MI. A Gemini Pro már kutatásokat végez, de csak abból dolgozhat, ami az interneten fellelhető. És hát vannak dolgok, amik nincsenek fenn, vagy az egyik adatbázis ezt mondja, a másik azt. Szerkesztőként az a feladatunk, hogy először a teljes írást átlássuk, rendszerben kell gondolkoznunk. Az emberi gondolkodás nagyon fejlett és összetett, és most tulajdonképpen mind tanítjuk a mesterséges intelligenciát. 

Előnyök és hátrányok 

A kreatíviparban az egyik legnagyobb ellenérzés a mesterséges intelligenciával szemben, hogy az alapot, amiből dolgozik, azt valójában nem a szerző jogait tiszteletben tartva töltötték fel. Valóban számos könyv esetén a különféle MI-fejlesztő cégek nem fizettek copyright díjat a felhasznált regényekért. Emiatt sokan igyekeznek elzárkózni az MI-használattól, hiszen ha esetleg kiderül, hogy egy karakter vagy fordulat lopott, akkor nincs kit számon kérni. Ha ugyanis a szerző akarva vagy akaratlan másol, akkor helytállással tartozik, a mesterséges intelligencia esetében viszont hiányzik a szükséges jogi háttér. Ugyanakkor haladó szellemű szakértők úgy vélik, hogy az MI tanulási és alkotási módja valójában nem különbözik attól, ahogyan az ember tanul és alkot, csak mindezt korlátlan mértékben űzi. 

– A mesterséges intelligencia hatalmas előnye, hogy korábban a regényírás kezdete előtt számos könyvet kellett elolvasni az írástechnikáról, diplomát kellett belőle szerezni, tanfolyamokra járni, most viszont elég elkezdeni írni, az MI visszajelzései alapján közben tanulja meg az ember, mit jelent például a három felvonásos rendszer vagy hogyan épül fel egy történet a forgatókönyvírás egyik alapmódszere, a Save the Cat szerint. A világ összes írástechnikai tudása rendelkezésre áll, ami tanácsot adhat, akkor, ha az ember jól használja a mesterséges intelligenciát – magyarázza Ana del Valle, a Creative Writing Academy alapítója. 

Ana publikált író, kreatív írásból diplomázott, ugyanakkor techháttérrel is rendelkezik. A ChatGPT-ben felépített egy speciális rendszert, amely nem történeteket ír, hanem a tervezésben, a szerkesztésben és a véleményezésben segíti ügyfeleit. Ana ellene van a mesterséges intelligencia által generált tartalmaknak, azonban véleménye – és az amerikai írói céh véleménye – szerint is különbség van eközött és az MI által segített írások között. Utóbbiba elsősorban a tervezés és szerkesztés tartozik, az írás egyáltalán nem. 
Egyébként ezekre is van már szoftver, például a Sudowrite vagy a Novelcrafter. Jason Hamilton fantasy író például rendszeresen tart előadásokat, hogyan lehet ezeket jól használni, bár rendre kiemeli, hogy a szoftverek ugyan az első verziót akár képesek is jó prompt esetén megalkotni, az írás az újraírásnál ott kezdődik. 

– Akit a mesterséges intelligencia be tud vinni az erdőbe, az valójában nem író, nincs saját stílusa. Aki viszont tudja saját magát értékelni, annak segítséget nyújthat, hiszen keretrendszert biztosít – teszi hozzá Tenner Anna. 

– Nem lenne szabad, hogy az iparág határozza meg, egy író milyen eszközöket használhat. Nem fair egy ügynök vagy kiadó részéről kikötni, hogy nem fogadnak olyan kéziratokat, amelyek bármely formában MI-beavatkozással készültek. Tegyük fel ugyanis, hogy az író szerkesztő segítségét veszi igénybe, ami abszolút elfogadott. A szerkesztő átírja a kézirat tíz-húsz százalékát. Ettől még ugyanúgy a szerzőt tartjuk a kézirat készítőjének. Ha valaki ugyanezt a feladatot a mesterséges intelligenciával végezteti, akkor sem lenne szabad más elbírást alkalmazni – mondja Ana de Valle. 

Közös munka a jövő 

Már csak azért is kettős a mérce, mivel az ügynökök és a kiadók maguk is alkalmaznak mesterséges intelligenciát. Éppen azért de Valle szerint a legnagyobb ellenállás a szerkesztők részéről látszik, akik félnek saját munkájuk elvesztésétől. Ez Magyarországon is bőven tapasztalható. Szinte alig van szerkesztő, aki bátorítaná az írókat a mesterséges intelligencia használatára. 

Kozma Réka szerkesztő például úgy véli, hogy az MI egyáltalán nem ír jól, „se műfordítani, se szerkeszteni, se művészi szintű grafikát generálni, se egy sereg komplexebb és/vagy kreatív dolgot nem tud jól”. K. M. Weiland díjnyertes író és krea­tívírás-oktató ugyanakkor azt mondja, hogy a GPT4 és az afeletti modellek bőven képesek koherens narratívákat, párbeszédeket és váratlan cselekményfordulatokat generálni, amelyek új irányokat nyitnak a szerzők számára. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az írók a hangra, az érzelmekre és az eredetiségre összpontosítsanak, éppen arra, ami a kreatív írás legfontosabb része. 
Szakértők úgy vélik, hogy a fejlődést nem lehet visszafordítani. Ahogy az ember mindennapjainak része lett az internet, úgy a mesterséges intelligenciával is együtt kell élni. Az írás jövője ezért nem az ember és a gép küzdelme, hanem egy újfajta együttműködés, amely a karmester munkájához hasonlít. A technológia az új hangszer, de a dallamot továbbra is az ember írja.