Felrázta az építészetet

Egy torontói zsidó családban jött a világra Frank Owen Goldberg néven. Alkotókészsége már gyermekkorában megmutatkozott, a nagyapja vaskereskedésében gyűjtött fahulladékból rendszeresen építgetett házakat, városokat, a művészet iránti érdeklődését pedig az édesanyjával közös mú­­zeum-­ és színházlátogatások keltették fel. A későbbi munkáiban felhasznált anyagokat, a hullámlemezt, kerítésdrótot és egyebeket valószínűleg a nagyapja vaskereskedésében töltött vasárnap délelőttök inspirálták. Az apjával és anyjával együtt, rajzolással töltött idő vezette be a művészet világába. „Az alkotói gének megvoltak – mondta egykor Gehry –, de apám azt hitte, hogy csak álmodozom, nem fogom sokra vinni az életben." 1947-ben családjával áttelepültek az Egyesült Államokba, Kaliforniá­ban találtak otthonra, ahol eleinte teherautó-sofőrként kereste a ke­­nyerét, miközben a Los Angeles-i City College-ban tanult, majd 1954-ben a Dél-kaliforniai Egyetem építészeti iskolájában szerzett diplomát. 

Ezek után több különböző munkahelyen, de nem építészeti területen dolgozott, és az Amerikai Egyesült Államok hadseregében is szolgált. 1952-ben, még Frank Goldberg néven elvette Anita Snydert, ő volt az, aki Gehry szerint rávette a névváltoztatásra, így lett a neve Frank Gehry. 1956 őszén a növekvő antiszemitizmus miatt már Frank Gehry néven a keleti partra, Cambridge-be költözött, hogy a Harvard Graduate School of Designban várostervezést tanuljon. Tanulmányait meg nem értettsége miatt csalódottan félbehagyta, visszatért Los Angelesbe, ahol Victor Gruen tervezőirodájában kapott állást. 1958-ban felépítette első lakóházát, a David Cabint, majd 1961-ben Párizsba ment, hogy André Remondet mellett dolgozhasson. 1962-ben hazatért, és Los Angelesben megnyitotta saját tervezőirodáját, amely 2001 óta Gehry Partners néven működik. 

Frank Gehry először bútortervezőként hívta fel magára a figyelmet, és 1969-ben nagy sikerrel mutatta be könnyű, hullámpapír rétegekből készült Easy Edges bútorkollekcióját, melynek bevételeiből 1978-ban Santa Monicában elkészíthette saját házát. Az otthonául szolgált, 1920-ban épült házat az eredeti részeket is láthatóan hagyva fémbe burkolta, az építészeti kollázs irányadó példájaként varázsolta újjá. Az átalakítás szakmai körökben is elismerést aratott, megbízásokkal halmozták el. Kezdetben dél-kaliforniai megrendeléseket kapott, de épületei ma már az egész világon megtalálhatók. Közülük a leghíresebb az 1997-ben átadott bilbaói Guggenheim Mú­zeum.­ A titánlemezzel burkolt, mozgalmas, ferde falú, hatalmas (24 ezer négyzetméteres) épületegyüttes mészkőből, acélból és üvegből készült, egyeseket hajóra, másokat halra emlékeztet. Egyébként a halra emlékeztető alak Gehry számos épületén visszaköszön. A múzeum má­sod­fel­hasz­ná­lá­sú hullámpapírból, faháncsból és más természetes anyagokból készült bútorai és berendezései az ökológiai szemléletű tervezés iskolapéldái. A világ egyik leglátványosabb dekonstruktivista épülete előbb heves vitákat váltott ki, de mára Baszkföld fővárosának legfőbb látványossága lett, és többek között A világ nem elég című James Bond-film nyitójelenetében is felbukkan. Az épület költsége nem haladta meg a 100 millió dollárt, és az összeget egy éven belül visszahozta. Jelképévé vált annak a gazdasági, társadalmi és kulturális újjászületésnek, amely az egykor terrorfenyegetésben élő környéket Spanyolország egyik legnépszerűbb turistaközpontjává emelte. 

Prágában is látható műve. 1992-ben Vacláv Havel cseh elnök megbízásából Vlado Milunic cseh építésszel együttműködve építették meg a Táncoló Házakat (Ginger és Fred néven) Prágában, a Moldva partján, amelyet 1996-ban avattak fel, 2003-ban pedig a Los Angeles-i Walt Disney Koncerttermet. 2010-ben fejezte be első felhőkarcolóját a New York-i Spurce Street 8. szám alatt, amely hetvenhat emeletével a világ legmagasabb lakótornyai között szerepel. Remekművei között szerepel a párizsi Louis Vuitton Alapítvány székháza, majd 2018-ban a Facebook Szilikon-völgyi székházával fejezte be karrierjét. 

A prágai Táncoló házat minden olyan turista láthatta, aki Prágában járt, a Moldva-parti épület a történelmi óváros közvetlen közelében található. Története oly érdekes, mint kinézete. A helyén álló épületeket a II. világháborúban bombázták le és sokáig az üresen álló telken építették. 1992-ben Václav Havel a függetlenné válás jelképeként hozakodott elő a kulturális központ ötletével, mely a statikus, egyszerű formák felől haladt a dinamikus, szokatlan, új felé. Ami az akkori ország helyzetét ábrázolta. Megtervezésére a híres Vlado Mi­lu­nić horváth-cseh tervezőt kérte fel, de az akkori finanszírozó cég (a mai IMG), ragaszkodott hozzá, hogy egy nyugati tervező is részt vegyen a munkában. Így az amerikai Frank Gehry is részt vett a tervezésben. A terveket rengeteg támadás érte, mert a maga modern tervezésével, vonalvezetésével kilógott a Prágára jellemző barokk, gótikus és szecessziós épületek tömegéből. Ugyan az akkori tervekkel ellentétben a Táncoló ház nem kulturális központként funkcionált, hanem többnyire irodáknak adott otthont, Csehország egyik jelképévé vált a jellegzetes épület, melyet turisták ezrei látogatnak meg nap mint nap. Két éve már egy harminc­szobás luxushotelt is kialakítottak az épületben, a szolidabb szobák már napi negyvenezer forintért is elérhetőek. Az épület tetején egy jó konyhájáról is híres francia étterem található. 

A felkapott és keresett sztárépítész első ázsiai lakóházában, a 2012-ben átadott, 12 emeletes Opus Hong Kongban a legdrágább, 576 négyzetméteres lakás 66 millió dollárért kelt el. Az épületek mellett díszlet-, trófea- és jachttervezéssel is bemutatkozott. Ékszereket, használati tárgyakat és bútorokat tervezett a Tiffany, finom eleganciájú vodkásüveget a lengyel Wodka Wyborowa számára. Cégével építészeti tervezőszoftvert is kifejlesztett, 2006-ban Sketches (Vázlatok) címmel Sydney Pollack készített róla dokumentumfilmet. 
„Művészként néha korlátokba ütközöm, a gravitáció is egyike ezeknek, de mindezen korlátok között van 15 százaléknyi szabadságom, hogy megvalósíthassam a saját művészeti elképzelésemet” – nyilatkozta egykor. Meghökkentő szín- és formavilágú, hajladozó-csavarodó-vitorlázó épületei, lenyűgöző belső terei bizonyítják, hogy ezt a 15 százaléknyi mozgásteret maximálisan kihasználta. 

Gehry munkásságának következménye a közgazdaságtanban ismert Bilbao-jelenség (vagy Bilbao-effektus) kifejezés, amely arra a jelenségre utal, amikor egy ipari hanyatlásban lévő város gazdasági és kulturális átalakuláson megy keresztül egyetlen, ikonikus építészeti remekmű felépítésének köszönhetően. Gehry azt, hogy az általa tervezett épületekből idegenforgalmi látványosság lett, és évek alatt meghozták az árukat, és magát a Bilbao-jelenség kifejezést, ő maga egyszerűen baromságnak titulálta...