Mint otthon

Amikor 1924 telén Chamonix völgyében először rendeztek versenyt a téli sportok számára, még kevesen sejtették, hogy száz évvel később a játékok legnagyobb kihívása a természet és az infrastruktúra, a hagyomány és az innováció, a helyi közösségek és a globális figyelem közötti egyensúly lesz. A 2026-os téli olimpia, amelyet Milánó és Cortina d'Ampezzo közösen rendez, ennek az egyensúlykeresésnek az eddigi legambiciózusabb kísérlete. 

Milánó a modern Európa arca, a divat, a pénzügy és az olasz kultúra egyik központja. Az olimpia alatt itt kapnak helyet ideiglenes és meglévő csarnokokban a jeges sportágak, a műkorcsolyától a rövidpályás gyorskorcsolyán át a jégkorongig. Cortina ezzel szemben a Dolomitok szívében fekszik, a „hegyek királynője” elnevezést viselve tér vissza olimpiai helyszínként hetven év elteltével. A két város közötti távolság hangsúlyozni akarja az urbánus ritmus és alpesi csend közti különbséget. Tény azonban, hogy köztük négyszáz kilométert kell megtenni, ami egyrészt megnehezíti a közlekedést, másrészt a zászlóra tűzött környezetvédelmi célokat is megkérdőjelezi. 

∗

Milánó és Cortina kettős rendezése tehát egyszerre előny és kihívás. Előny, mert a meglévő létesítmények újrahasznosításával (a létesítmények 85 százaléka már korábban megépült) csökken a környezeti terhelés, a beruházások hosszú távon szolgálják a régiókat, és a játékok haszna nem egyetlen városra koncentrálódik. Kihívás, mert a logisztika, az utazás és a koordináció bonyolultabb, a sportolók és a nézők számára pedig nagyobb szervezést igényel. 

A versenyek lesznek a két névadó városon kívül is. Predazzo és Tesero Val di Fiemme az északi sportok, Bormio a lesiklás, Livigno a freestyle és snowboard központja lesz, míg Antholz–Anterselva a legendás biat­lon helyszíneként jelenik meg. Verona ókori arénája pedig a záróünnepségnek ad otthont, összekapcsolva az antik hagyományt a modernitással. 

A szétterített rendezés koordinációját segíti, hogy kifejezetten az olimpiára készült jelentős közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően transzferjáratok kötik össze Milánót a legfontosabb alpesi városokkal, versenyhelyszínekkel és a parkolási csomópontokkal. Milánó tömegközlekedési hálózata új elektromos metrószerelvényeket és további vasúti szolgáltatásokat kapott. A vonatok gyakran közlekednek Milánó és a hegyvidéki területek között, így számos helyszín autó nélkül is elérhető, bár érdemes előre jegyet foglalni. 

A nyitóünnepség február 6-án a milánói San Siróban (a Giuseppe Meazza Stadionban) az olaszok kulturális állásfoglalása lesz. A stadion egyébként az AC Milan és az Inter otthona, és a nyitóünnepség lesz a hattyúdala, mivel, amint elkészül az új stadion, lebontják. A megnyitó számos világsztárt vonultat fel, szerepel az ötszörös Grammy-díjas Mariah Carey, a Golden Globe-díjas Laura Pausini, a híres tenor, Andrea Bocelli, a díjnyertes színész és producer, Pierfrancesco Favino, illetve az Emmy-díjra jelölt Sabrina is. Mellettük több mint 1300 előadó, köztük 27 országból érkezett 1200 önkéntes lép színpadra Massimo Cantini Parrini tervező több mint 1400 jelmezében, hogy ünnepelje az olasz kultúrát, történelmet és identitást. Marco Balich kreatív igazgató, aki a 2006-os torinói olimpia és pa­ralimpia nyitó- és záróünnepségéért is felelt, nyilatkozott úgy, hogy annyira olasszá akarták tenni az ünnepségeket, amennyire csak lehet. Maria Laura Iascone, a Milano Cortina Alapítvány szervezőbizottságának egyik igazgatója szerint a megnyitónak és záróünnepségnek „meg kell mosolyogtatnia az embereket”. Kristy Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke ezért is mondhatta, hogy a helyszínekre érkezve mindenki úgy érzi, „mintha otthon lenne”. Az otthonosság érzetét hangsúlyozza az is, hogy a küldöttségek négy helyszínen vonulnak fel, hogy minimalizálják az utazási igényeket. A legszimbolikusabb újítás a kettős ­olimpiai láng: egyszerre lobban fel Milánó ikonikus diadalívénél és Cortina központjában. 

A játékokon több mint 3500 sportoló indul 93 országból, 16 sportágban, összesen 195 éremeseményen. Mintegy 18 ezer önkéntes dolgozik közvetlenül a versenyeken, további tízezrek kapcsolódnak be közösségi programokon keresztül. További újítás, hogy a résztvevők 47 százaléka nő, ami a téli olimpiák történetének legkiegyensúlyozottabb arányát jelenti – megvalósítva ezzel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi célkitűzését. 

∗ 

Sporttörténeti mérföldkő a síal­pi­nizmus bemutatkozása, amely a hegyek eredeti logikáját, vagyis küzdelmes felfelé való utat és a lefelé száguldást hozza be az olimpiai programba. Emellett 2026-tól engedélyezett a női nagysáncú síugrás, illetve új vegyes csapatverseny-formátumok, amelyek tovább hangsúlyozzák a NOB nemi paritásos törekvéseit. Ugyanakkor a változás összetett folyamat, az északi összetettben például továbbra sincs női verseny. Az említésre méltó sportolók között is több nő lesz, például érdemes figyelni a legendás Lindsey Vonn versenyzését, aki 41 évesen tér vissza az alpesi síhez, miután 2024-ben részleges térdprotézisműtéten esett át, és azóta nem állt rajthoz, illetve a 17 éves alpesi síző, Tallulah Proulx szereplését is, aki az első és legfiatalabb Fülöp-szigeteki női ­atléta, aki helyet kapott a téli olimpián.­ Az egzotikus országok versenyzői között a jamaikai bobcsapat ismételt kijutása is érdekes, akik a Jég veled! című filmben halhatatlanná tett 1986-os szereplést kívánják felülmúlni. 

∗ 

Az olimpia előtt az orosz sportolók, illetve a milánói hokipálya esete vetett hullámokat. Csak olyan orosz sportolók vehetnek részt a játékokon, ahol a sportági szövetségek engedélyezték a versenyzőt semleges sportolóként, miután megbizonyosodtak arról, hogy nem támogatta nyilvánosan az ukrajnai háborút, és nem állt kapcsolatban az orosz katonai erőkkel. A hoki­stadion kapcsán pedig Olaszország is beállt azon országok sorába, amelyeket bíráltak az egyes helyszínek kapcsán. A milánói jégcsarnok ugyanis jelentős késéssel készült csak el, hivatalosan február 5-én, tehát egy nappal a játékok megnyitása előtt adták csak át. Ráadásul a 60 méter hosszú, 26 méter széles jégpálya sem az NHL, sem a korábbi olimpiai standardoknak nem felel meg. Az NHL-pályákhoz képest közel egy méterrel rövidebb, a harminc méter széles korábbi, például pekingi olimpiai pályákhoz képest pedig négy méterrel keskenyebb. A sportolók elhelyezése is kapott kritikát, mivel a cortinai falu 350 mobilházból áll. 

Milano-Cortina 2026 sportdiplomáciai jelentősége mindezen kritikák ellenére messze túlmutat a versenyeken. Ez lesz az első téli olimpia, amely nyíltan modellértékűnek szánja a megosztott rendezést, így precedenst teremt. Ha sikeres, megerősíti a regionális olimpiák­ legitimitását, és csökkenti a szétterített rendezéssel kapcsolatos politikai ellenállását. Ha kudarcot vall, hosszú időre visszavetheti a hasonló modellek elfogadottságát. Úgy tűnik azonban, az utóbbi meg sem fordul a döntéshozók fejében, tekintve, hogy a NOB a fenntarthatóság fokozása, a költségek csökkentése érdekében egyre inkább ösztönzi a regionális és több helyszínes pályázatokat. A 2030-as téli játékoktól a francia Alpokban a 2034-es Salt Lake Cityig már erre épülnek a tervek. Éppen ezért Mi­lano-Cortina az olimpiai mozgalom jövőjéről is szól.