Brüsszel: maradhat a földmoratórium

Vagyis az a korlátozás, miszerint hazai cégek, külföldi cégek és magánszemélyek nem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. Ahhoz csak magyar állampolgárok, illetve három éve itt élő, hivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó külföldi magánszemélyek juthatnak maximum 300 hektár tulajdonhoz. Brüsszel hasonlóan vélekedik a derogációs időszakot annak idején bevezető az új tagokkal kapcsolatban is. Nevezetesen Magyarország mellett Lengyelország, Szlovákia, Csehország és a három balti állam kért és kapott moratóriumra lehetőséget. azon félelme indokolta, hogy a tehetősebb nyugatiak tömegesen vásárolják majd fel a számukra olcsó kelet-közép-európai termőföldet.
Brüsszel szeretné elérni a korlátozások enyhítését, például úgy, hogy megemelnék a maximálisan vásárolható termőföld nagyságát a külföldiek számára, ahol ez már engedélyezett, például Észtországban. A másik lehetőség az lenne, hogy a bérlőknek engedélyeznék – és ezzel segítene rajtunk is - a bérleményen található gazdasági épületek és az általuk elfoglalt terület megvételét. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel 2011-ben újabb hosszabbítást nem támogatna.
A hazai tárca is keres megoldásokat a földpiac élénkítésére. Ilyen lehet a bérleti rendszer hosszú távú stabilizálása, illetve az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetése, amely a gazdálkodóknak járó jövedelem-kiegészítés többéves meghatározásával önmagában is növelheti a művelt földek értékét.
Szakértők szerint az elmúlt években csupán néhány tucat EU-s gazdálkodó élt a törvényes földszerzési lehetőséggel, az illegális zsebszerződésekkel lefedett terület azonban elérheti a több százezer hektárt. Szintén százezer hektáros nagyságrendben bérelhetnek törvényes módon területeket uniós befektetők tulajdonában lévő cégek, így a külföldiek által legálisan, vagy illegálisan birtokolt földek nagysága ma már elérheti az egymillió hektárt is az 5,8 millió hektáros teljes mezőgazdasági területből.