Ötmillió egy hektárért. Itthon?

„Eladó működő biofarm: 210 ha szántó, 30 ha gyümölcsös, 5,4 ha major, 1400 nm-es épület, 100 tenyészállatok, géppark. Ár 399 millió forint. Egy hektárátlagára 1,9 millió forint.” – olvasható az egyik legismertebb termőföld értékesítéssel foglalkozó internetes honlap hirdetései között, ahol a csúcsot egy 31 hektáros terület viszi 3,2 milliós átlaggal, igaz, e birtok a Tiszánál, a lakiteleki holtágnál várja leendő tulajdonosát. Ilyen árakkal csak ilyen speciális, kialakított és működő birtokok esetében találkozni, no és persze azokon a borvidékeken – például Villányban, Tokajban – ahol igencsak szűkös a kínálat, vagy olyan területen, ahol ipari fejlesztés várható, vagy az, hogy néhány éven belül belterületté, lakóingatlanná minősítik át. Utóbbi eset lehet Bicskén, ahol már 4,5, vagy Győrnél, ahol 5 milliót is kérnek egy hektárért.
De ez még mindig semmi a nyugati árakhoz képest. Ott a „sima” termőföldért kérnek ennyit. Míg a földárak unió szerte az egeket ostromolják - országonként eltérően átlag 6 és 25 ezer euró között cserél gazdát egy hektár föld -, addig nálunk szinte teljesen befagyott a piac. Egy hektár föld ára átlagosan még mindig 400 és 500 ezer forint körül alakul, amely 2 ezer euró körüli összegnek felel meg. Az uniós rekordot Írország tartja, ahol átlag 60 ezer eurót (mintegy 14 millió forintot) kóstál egy hektár föld, de még Ausztriában is a hazai átlag 5-6 szorosát fizetik, egy-egy földügylet után.
A termőföld árát számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabb a földrajzi elhelyezkedés és persze az aranykoronában mért minőség. A legtöbb földet a hazai törvénykezés miatt a magángazdálkodók veszik. Nagyon értékes területeket viszont sokszor ők sem képesek kifizetni, ezeket viszont egymás elől kapkodják el a hazai középosztály képviselői, a pénzesebb jogászok, pénzügyi befektetők, akik között divat is lett birtokkal rendelkezni.