Ádáz csata a földért

Furcsa háború dúl földügyben jellemzően jobboldali önkormányzatok és a Magyar Nemzeti Vagyonügynökség (MNV Zrt.) között. Az önkormányzatok azzal vádolják az MNV Zrt.-t, hogy indokolatlanul nagy egységekben értékesíti, illetve adja bérbe az állami földeket.

FöldtőkeTanács Gábor2009. 07. 30. csütörtök2009. 07. 30.

Kép: Kiskunfélegyháza, 2009. június 28. Tanya, föld. Fotó: Ujvári Sándor

Ádáz csata a földért
Kiskunfélegyháza, 2009. június 28. Tanya, föld. Fotó: Ujvári Sándor

Több megyei önkormányzat – például Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun közgyűlése – különített el nagyobb összeget földvásárlásra a tavasszal. Komárom-Esztergom megyében a Bábolna Zrt. földjeinek értékesítése során vetődött fel először hangsúlyosan az a probléma, hogy a megyei önkormányzat nem nézte jó szemmel, hogy az MNV Zrt. több száz hektáros értékesítési egységeket hozott létre. A megye szerint ezzel a helyi gazdákat kizárták a földvásárlás lehetőségéből.

A közgyűlés úgy próbálta elejét venni a problémának, hogy maga is versenybe szállt, azzal a szándékkal, hogy az államtól vásárolt nagyobb értékesítési egységeket szétbontja, és helyi gazdálkodóknak adja tovább. Az MNV Zrt. kétféle tevékenységét is aggályosnak minősítették a megyei önkormányzatok. Az egyik a meglehetősen nagy értékesítési egységek kialakítása a földek eladása során. A másik, hogy a bérbeadások során is több ezer hektárt vontak össze a volt állami gazdaságok területén, és azok bérleti jogát húsz évre, vagyis 2029-ig egyben hirdették meg, ráadásul úgy, hogy a földek jelentős részére 2016-ig érvényes földbérleti jog volt bejegyezve. Valóban nehéz elképzelni, miért kell hét évvel az előző bérleti jog lejárta előtt húsz évre eladni a bérleti jogát ezeknek a területeknek, különösen úgy, hogy a potenciális jelentkezők tábora meglehetősen szűkös: Bóly környékén például tizennégyezer hektár állami föld bérletét hirdették meg egyben, csak a bérleti jog értéke meghaladja az egymilliárd forintot.

A megyei önkormányzatok eddigi beavatkozása során nem sok földet sikerült megvenni: Komárom-Esztergom megyében körülbelül kétszáznyolcvan hektárt szerzett meg az önkormányzat, miközben azzal vádolta az MNV Zrt.-t, hogy a pályázatokat átláthatatlan szempontok alapján bírálják el, vagyis nem a legmagasabb árat kínáló fél jutott földhöz. Július végén az önkormányzat bíróságon támadta meg az MNV Zrt. döntését, amellyel több száz hektár bérleti jogát az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt.-nek juttatta. A cég a megye szerint nem felelt meg a pályázati kiírásnak, mert jövedelmének több mint fele nem a mezőgazdaságból származik.

Az MNV Zrt. konkrét ügyekről azok lezárultáig nem kívánt nyilatkozni, azonban az eljárásukat általánosságban Száraz Gábor szóvivő indokolta a Szabad Földnek. A nagy értékesítési egységek miatt őket ért kritikákat nem tartja megalapozottnak, mivel a termőföld-tulajdonra vonatkozó korlátozások ezekben az esetekben is érvényesek, tehát a törvényben előírt 300 hektárnál így sem szerezhet többet senki. Ráadásul nagyobb egységeket akkor értékesítenek egyben, ha azok a földek korábban is egységes és versenyképes gazdálkodás alapját képezték. A törvény lehetővé teszi az önkormányzatok tulajdonszerzését, ahogy azt is, hogy azután a területeket tovább értékesítsék, de Száraz Gábor azt is hozzáfűzi: – A gazdálkodók saját együttműködésük keretében is megtehetnék ugyanezt, és akkor közvetlenül lenne módjukban a pályázaton indulni. Ekkor, tekintettel arra, hogy nyilván helybeli gazdákról beszélünk, lényegesen jobb elővásárlási joggal rendelkeznének, mint az önkormányzat.

Ezek is érdekelhetnek