Húsz évre kötik a földbérletet

Több tízezer hektár állami tulajdonban lévő termőföld újraszerződését teszi lehetővé húsz évre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a jelenlegi bérlők számára - írta aNépszabadság. Ha a bérlő az erre vonatkozó igényét jelzi, akkor a bérelt területre új pályázatot írnak ki, és ennek feltételeként egyszeri, a haszonbérleti jog megszerzéséért fizetendő, a későbbi éves bérlet két-háromszorosának megfelelő külön díjat is kér a vagyonkezelő.

A lehetőség elsősorban azoknak a gazdasági társaságoknak jön jól, amelyek a rendszerváltozás után privatizált mintegy száz volt állami gazdaság területén működnek, az államtól hosszabb-rövidebb időre bérelt földeken. Úgy tudjuk, az eljárásról a napokban ismét tárgyal a vagyonkezelő vezetése, és az év második felében - az érintett agrárcégek bevételeinek megérkeztével (az aratás lezárultával értékesített termények utáni pénzekről van szó) - a folyamat felgyorsulására lehet számítani. Az új változat egyébként gyakorlatilag nem érinti a 2002-ben, az Orbán-kormány utolsó évében privatizált agrártársaságokat, mert azok kontraktusai még ennél is kedvezőbbek: ötven évre szólnak.

Az MNV honlapján jelenleg nyitott lehetőségként - ami egyébként már nem igaz, mert az új szerződés időközben megköttetett az addigi bérlővel - egy enyingi bérleti egység szerepel, amelynek összterülete 6600 hektár, éves bérleti díja 172,3 millió forint, a haszonbérleti jog megszerzéséhez pedig 416,8 millió forintot kell(ett) minimálisan kifizetni. Ez utóbbi tétel rendezésére egyébként a kiírás szerint részletekben is van mód, felét szerződéskötéskor kell kifizetni, míg a fennmaradó rész törlesztésének határideje 2014 vége. Az átlagosan nagyjából 25 aranykorona értékű területért tehát mindent összeszámolva (az egyszeri díjat és a húszévi bérlet összegét együttesen) is aranykoronánként ezerforintos bérletfizetés jön ki - miként például a már nyár elején ötezer hektárra új szerződést kötő szerencsi gazdaság esetében is. Ez az érték ilyen minőségű terület esetén nagyjából megfelel az országos átlagnak, ám más szempontból mégis nagyon kedvezőnek mondható.

A szerződés ugyanis azt is rögzíti, hogy öt évig nem változik a bérlet ára, azután pedig évente nem az uniós országok többségében szokásos módon, vagyis a föld forgalmi értékének növekedésével (ritkán csökkenésével), hanem a KSH által rögzített, előző évi fogyasztói árindexváltozással arányosan módosul.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács korábbi döntésében egyébként az aranykoronánkénti éves minimális bérleti díjat 900 forintban határozta meg. A teljes bérleti futamidőt tekintve azonban a szakmai becslések szerint az állami bérleti díj az első évek után húsz-harminc százalékkal lesz olcsóbb, mint a magántulajdonú területek esetében, ráadásul a helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy 2011-ben megszűnik a jelenleg a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium.

Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerint „a haszonbérleti pályázatok célja az, hogy az állami termőföldeket az új választások előtt átjátsszák bizonyos kormányközeli körök kezébe". A Magosz álláspontja szerint az eljárás nem segíti az európai uniós közös agrárpolitika (KAP) megvalósítását, ami a mostani magyarországi pályázati lehetőséggel élni képtelen középbirtokokat preferálja, márpedig a most felkínált ajánlat egyértelműen a tőkeerős óriásgazdaságok számára kedvező. Az igazgató - utalva a földvásárlási moratórium lejártára - úgy vélte, ha a körülmények úgy alakulnak és a bérlőknek elővásárlási joguk is lesz később, akkor meg is vásárolhatják a jelenlegi állami haszonbérleteket.

A Népszabadság információi szerint éppen a földvásárlási szabályok várható változása volt az egyik érv, amely miatt a vagyonkezelő a lehetőséget meghirdette. Egy nem hivatalos elemzés szerint a moratórium lejárta után három-öt éven belül olyan tőkeerős európai agrárbefektetők megjelenésére lehet számítani, amelyek a magyar földpiacon is hamar meghatározó helyzetbe kerülhetnek. Velük szemben a hazai vállalkozásoknak akkor marad esélyük, ha addig legalább középtávra biztosítják a működésükhöz szükséges földterületet. Ráadásul mivel a legtöbb esetben állattartással is foglalkozó cégekről van szó, a 2012-től érvényes új környezetvédelmi előírásokhoz szükséges, esetenként százmilliós-milliárdos fejlesztések és beruházások megvalósítása számukra létkérdés. Ám az ehhez szükséges pályázatok, illetve banki hitelek futamideje rendszerint hosszabb a jelenlegi szerződések lejártánál, pontosabban a még érvényes kontraktusokból így „kiszorozható" fedezetnél. (A lap információi szerint zömmel 2012-2015 közötti dátumok ezek.) A képlet tehát egyszerű: ha nincs föld, nincs termelés, ha nincs termelés, nincs bevétel, ha nincs bevétel, nincs törlesztés, ha nincs törlesztés, nincs hitel, ha pedig nincs hitel, akkor a jelenleg működő hazai állattartó telepek legalább felét két év múlva be kellene zárni.

Arra mindenesetre kicsi az esély, hogy a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot újabb három évre meghosszabbíthassuk. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lapunknak elmondta, bár ő maga már korábban hivatalosan jelezte az unió illetékes bizottságainál az erre vonatkozó igényünket, arra számos ok - ilyen például a kötelezően egyhangú döntés - miatt csak egészen rendkívüli esetben számíthatunk.