Kárpótlási föld ezerszeres haszonnal

Kárpótlási árverést hirdet október 12-én Békéscsabán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal: az egykor a békéscsabai Szabadság Mg. Tsz. használatában volt földterületből a magyar állam által kijelölt, összesen 19, kisebb-nagyobb földdarabot kínálnak eladásra - írja a Népszabaságban Tanács István. A közleményt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Igazságügyi Hivatala jelentette meg. A hirdetmény szerint az ingatlanok aranykorona-értékben kerülnek árverezésre, egyezség hiányában a licit 3000 forint aranykorona értékről indul.

Velkey Gábor SZDSZ-es országgyűlési képviselő, volt békéscsabai alpolgármester szerint botrányos, hogy miután a kárpótlási folyamat 1997-ben lezárult, most nagy értékű területekhez csak kárpótlási jeggyel lehet hozzájutni. A képviselő tapasztalatai szerint a földek megvásárlásához nincs már elegendő kárpótlási jegy olyan emberek kezében, akik 1991-ben és ma is helyben laknak, illetve az elvett földjük valaha a település közigazgatási határában volt.

Szerinte olyanok kezében sincs, akik gazdálkodni szeretnének. Vagyis nem valószínű, hogy az árverésen olyan emberek tudnának földet szerezni, akiknek a kárpótlását a rendszerváltás után a jogalkotó célnak tekintette. Velkey úgy véli: sokkal valószínűbb, hogy azok, akiknek a kezében az elmúlt években összegyűltek a kallódó kárpótlási jegyek, olcsón igyekeznek nagy értékű ingatlanokhoz jutni. - Bár a törvény és az árverési kiírás előír bizonyos feltételeket, ezeket strómanok és háttérszerződések segítségével könnyű kijátszani - tette hozzá.

Tóth Károly MSZP-s országgyűlési képviselő és Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere is felháborítónak tartja a tervezett kárpótlási árverést. A meghirdetett helyrajzi számok alapján két olyan területet is találtak, ahol több részletben belterület melletti földek találhatók, mégpedig abban az irányban, amerre belátható időn belül a város növekedése várható. A legnagyobb terület, amely egyetlen helyrajzi számon van, egy 26 hektáros legelő, összesen 273 aranykorona értékben. Mivel a kikiáltási ár aranykoronánként 3000 forint, a 260 ezer négyzetméternyi területet - amelyből a belátható jövőben építési telek lehet - 819 ezer forint értékű kárpótlási jeggyel meg lehet szerezni. Sőt, akár ennek feléért is, hiszen arra is jogi lehetőség van, hogy a kikiáltási ár feléig lefelé mozogjon az ár.

Helyi agrárgazdálkodóktól szerzett információk szerint azon a területen egy aranykorona föld piaci értéke 25-30 ezer forint között van. Vagyis, ha az állam csak a most elérhető piaci áron adná el ezt a darab földet, alsó határon akkor is 6 millió 825 ezer forintot kaphatna érte. A várható belterületbe vonás után azonban értéke jelentősen megemelkedik: Békéscsabán a négyzetméterenkénti átlagos telekár 3000 forint. Ha így számoljuk a 26 hektáros legelő értékét, a kárpótlási árverés nyertesének kezében már 780 millió forintot fog érni ez az egyetlen darab föld.

Az október 12-i békéscsabai kárpótlási árverésre több mint 112 hektárt hirdetett meg az Igazságügyi Hivatal. Más megyékben is rendeznek hasonló árveréseket.

Tóth Károly MSZP-s országgyűlési képviselő a lap kérdésére elmondta: a kárpótlási folyamat 1997-es lezárása után is maradtak olyan földdarabok, amelyeket a 90-es évek elején a kárpótlási földalapba helyeztek, de sohasem hirdettek meg árverésre. A képviselő emlékeztetett rá, hogy a Békéscsaba belterületéhez közel eső földeket korábban is meghirdették már kárpótlási árverésre, de akkor a helyi politikusok megakadályozták az eladást.

A békéscsabai önkormányzat pert is indított, hogy a kárpótlásból kimaradt föld kerülhessen a város tulajdonába, és ne kelljen később közpénzből, horribilis áron megvásárolnia az ingatlanszerzőktől - de elbukták a pert. A bíróság arra hivatkozott, hogy a megdráguló terület akkor kerülhetne a város tulajdonába, ha már rendeztek volna rajta árverést, és az sikertelen lett volna.

A kései kárpótlási árverések ügye az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén is téma volt. A képviselők pártállástól függetlenül botrányosnak tartották az ügyet, és levélben fordultak Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti, valamint Gráf József agrárminiszterhez, hogy állítsák le az árveréseket.

Velkey Gábor szerint a helyzetet úgy lehetne rendezni, ha leállítanák az árveréseket, a kárpótlásból még visszamaradt földterületekre részletes kalkulációt készítenének, és jogszabállyal akadályoznák meg ezeknek a területeknek az elkótyavetyélését.