Cserhátaljára 1,2 milliárdnyi befektetés érkezik

A Cserhátalja-LEADER akciócsoport munkaszervezetének vezetője, Kodák József LEADER menedzser elmondta: a kistérség főleg aprófalvas szerkezetű, a 26 település közül 15 hátrányos helyzetű. Ezért a szakember az ÚMVP támogatási jogcímei közül a legfontosabbnak a vidék jövedelemtermelő képességének fokozását segítő intézkedéseket tartja.

Kodák József a térség revitalizációjának újabb esélyeit látja az ÚMVP támogatási forrásaiban. A kozárdi térség több települése hosszú ideje hasonló gondokkal küszködik: az elhanyagolt infrastruktúra és a romló környezet miatt a fiatalok elvándorolnak, a falvakat az elöregedés illetve az elnéptelenedés fenyegeti. Ennek a tendenciának a megállítására Kozárdon például pályázati forrásból vettek iskolabuszt, építettek buszmegállót, utakat, továbbá elindult a csatornázás és a szennyvíztisztító építése is. A helyi LEADER menedzser büszke arra, hogy Kozárd a Nemzeti Fejlesztési Terv első ciklusában több mint 30 projektet indított, amellyel a pásztói kistérség legsikeresebb településévé, a fejlesztés európai példájává vált.

A minőségi falufejlesztési munka feltételeinek megteremtése összehangolt tervezést igényel. Ezért – a követelményeknek megfelelően – a 2008 szeptemberében LEADER akciócsoporttá alakult helyi vidékfejlesztési közösség egy komplex tervet készített, és ennek alapján a cserhátaljai közösségek a tavaly ősszel meghirdetett ÚMVP intézkedéscsomag jogcímeire 33 támogatási kérelmet nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az igényelt támogatási összeg meghaladja a 860 millió forintot, amelyből a szükséges önrésszel együtt mintegy 1,2 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg a kistérségben a következő években.

A tervezett projektek nagy része a helyi életminőség javítását, a régióhoz való kötődés erősítését, a munkahelyteremtést szolgálja. A munkalehetőséget főleg kisvállalkozások biztosítják a helybélieknek. Ezért főként a biotermelést, a növényi és állati termékek másodlagos feldolgozását, a helyi, tájjellegű termékek előállítását kívánják ösztönözni. A falusi turizmus fejlesztése ezeknek a termékeknek is piacot teremthet. A vendégfogadóknál így lehetőség lehet a bioétkeztetésre, gazdák által előállított helyi termékek – méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok – gasztronómiai hasznosítására.