Kérdezze meg falugazdászát!

Lutz Tibor egyike annak a 127 mezőgazdasági szakembernek, akik a kezdetek óta a falugazdász-hálózat első vonalában teszik a dolgukat. A közelmúltban tartott ünnepi összejövetelen emlékplakettel ismerték el munkáját. Az 1978-ban végzett gödöllői gazdásznak – miként sok száz munkahelyét vesztett társának – valóságos mentőöv volt az 1994 tavaszától kínálkozó munkalehetőség.

– Kényszerből szegődtem falugazdásznak, hiszen 1994-re korábbi munkahelyem, a Szederkényi Mezőgazdasági Szövetkezet is szétesett – emlékszik a kezdetekre a Baranya megyében élő szakember. – Akkor, a nagyüzemi termelésben töltött másfél évtized után nagyon megbecsültem új munkámat, hiszen megszűnt az állandó stressz: ki, mikor rúgott be, mit és hogyan loptak el a közösből? De nehezebbé is váltak a mindennapjaim, hiszen nagyon sok emberhez kellett alkalmazkodni. Alapállásom szerint én vagyok az ügyfelekért, és nem fordítva. Vagyis a hozzám fordulók elégedetten távozzanak az irodámból, s ne úgy, hogy na, ez is egy az ócska hivatalok közül, ahol csak packáznak az emberekkel.

Lutz Tibor úgy véli, a jó falugazdászt bizalmukba fogadják az emberek. Annak ellenére így van ez, hogy az utóbbi fél emberöltőre visszatekintve egyre elviselhetetlenebb teher számukra az adminisztráció, a körmölés. Kevés idő jut viszont a gazdálkodással járó ügyes-bajos szakmai és szabályozási témák megbeszélésére. Pedig Bóly és Mohács környékén 22 településen várják a segítő, útbaigazító szavakat.

– A gazdák most örülnek a 2008-ra járó nemzeti támogatások napokban történt kifizetésének, viszont bizonytalanok az agrártámogatások jövőjét illetően – mondta Lutz Tibor. – Számítottak ugyanis a hektáronként 10 500 forintra, noha sokakat megtévesztett a hír, miszerint az idei évre ilyen jogcímen már nem jár támogatás.

Falugazdászunk egy átlagos héten két napot tölt a körzetéhez tartozó körjegyzőségek végiglátogatásával. Az érdemi munkát azonban bólyi irodájában végzi, mert ott minden információs anyag és technikai eszköz a rendelkezésére áll.

A mezőgazdaság szerkezetéről szólva szomorúan magyarázta: környékükön is visszaesett az állattartás. Szederkény 1700 lelket számláló falu, ahol tehén már rég nincs a portákon, és disznó is alig. Hárman hizlalnak még bikákat, de ők is azt mondják, nem éri meg. A növénytermesztés Bóly és Mohács környékén is négy-öt kultúrára épül. Az egységnyi területről nagyobb bevételt hozó kertészkedésbe se szabad földön, se pedig fólia vagy üvegház alatt nem vágnak bele a termelők. Egyszerűen nem hajlandók dolgozni az emberek a kézimunkaerő-igényes ágazatban – feleli a miértre a falugazdász, aki kéthektáros családi szőlőültetvényében tölti kevéske szabad idejét. Hiába az évek óta növekvő munkanélküliség, a munkaalkalmak kihasználása helyett sokan várják a segélyt.