Ki segíti ki a Balaton-felvidéket?

Nem új keletűek a falunapok a Balaton-felvidéken, jó ideje vissza-visszatérően megtartják azokat a települések. Az önkormányzatok évről-évre törekednek arra, hogy ne kelljen lemondani a településen élők és az oda látogatók vendégül látásáról, a sajátos szórakozási és kikapcsolódási lehetőségről – fejtette ki Rédei Zsolt. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület elnöke, részletezte: az illetékességi területük alá tartozó községekben kivétel nélkül hagyomány a falunap, amelyre számítanak is az emberek. Az egyesület 60 települést foglal magába, amelyeken együttesen mintegy 44 ezer ember él. Többségük falun, a tágabb értelemben vett közösséghez ugyanis egyetlen város tartozik, a 10 ezer lakost számláló Sümeg.

A többi 59 település számára évről-évre problémát okoz, hogy hogyan teremtsék elő a falunapra szükséges forrást, s az ezzel kapcsolatos nehézségek nem ritkán az esemény lemondására kényszerítik a szervezőket. Míg régebben előfordult, hogy meghívott előadóként nagyobb neveket, elismert művészeket tudtak felvonultatni, addig ez az utóbbi időszakban már kigazdálkodhatatlanná vált az önkormányzatok számára. Persze régebben is, ma is kiváló lehetőséget teremtenek a falunapok a helyi művészeti csoportok és egyesületek számára a fellépésre, tevékenységük bemutatására, ám szívesen gazdagítanák a palettát a rendezők máshonnan érkező vendégművészekkel is – magyarázta az elnök. Örömteli tehát – mondta -, hogy a források felhasználását koordinálók (az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretein belül) felismerték: szükség van a falunapok támogatására, a helyben rendelkezésre álló összeg pályázat útján történő kiegészítésére.

Mindennek hiányában ugyanis a helyi önkormányzatok a jelenlegi gazdasági körülmények között kénytelenek szorosabbra húzni a nadrágszíjat, s a megszorítások törvényszerűen a kulturális kiadások megnyirbálásával kezdődnek. A település működését ugyanis biztosítani kell, így akarva-akaratlan a falunapok és a hasonló rendezvények látják kárát a községek anyagi nehézségeinek. Elengedhetetlen tehát, hogy külső források révén biztosítsák azokat a pénzeket, amelyek garantálni tudják a falunapok rendszeres megszervezését, s az európai uniós támogatások reményt adhatnak erre.

Egyelőre még nincs konkrét információja az egyesületi elnöknek arról, hogy mit és hogyan terveznek a Balaton-felvidéki települések a falunapok színvonalas megrendezésére szánt közösségi forintok révén. Ahhoz ugyanis még rövid idő telt el, hogy a helyhatóságok pontosan kidolgozzák az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket – mondta Rédei Zsolt, hozzátéve: annyi azonban biztos, hogy számítanak a támogatásra.

Nagyon változó, hogy melyik község milyen módon igyekszik rendezvényekkel színesíteni a hétköznapokat: van, ahol évente egy alkalommal igyekeznek minél nagyobb összejövetelt tartani a helyieknek és az oda látogatóknak, míg egy 50 lelket számláló kicsiny faluban például évente több alkalommal, a legkülönbözőbb eseményekhez kapcsolódva szerveznek kisebb-nagyobb programokat. Éppen a sokszínűség miatt rendkívül eltérő, hogy mekkora összeget emészt fel egy-egy rendezvény. Akadnak olyanok, amelyek teljes költségvetése mindössze 100-200 ezer forint, ugyanakkor amennyiben egy nevesebb előadóművészt is igyekeznek fellépésre bírni, akkor az ő gázsijára több százezer forintot kell elkülöníteni.

Fontos eredményként könyvelte el Rédei Zsolt, hogy egymáshoz is igazodni szeretnének a kistérség települései. Azaz az önkormányzatok úgy jelölik ki a falunap időpontját, hogy az lehetőség szerint ne ütközzön más hasonló jellegű összejövetelekkel. Előfordult, hogy egy-egy hétvégén akár három falunapra is sor került a környéken, ami több szempontból kerülendő. Egyfelől azért, mert ezzel a vendégsereget óhatatlanul felezik-harmadolják, s ez senkinek sem kívánatos. Másfelől a környező települések helyzetüket azzal próbálják megkönnyíteni, hogy a szükséges eszközöket nem mindenki maga szerzi be, hanem egymásnak adják kölcsön, amikor szükség van rájuk. Így gondoskodnak például a sátrakról, hangosításról, egyebekről – ám ez kizárólag akkor járható út, ha nem esnek egybe a falunapok.

Az egyesületi elnök leszögezte: nem csodát kell várni a falunapok kapcsán elérhető közösségi támogatástól. Már az óriási eredmény lenne, ha stabilitást tudnának biztosítani a rendezvények megszervezéséhez, s nem lenne kétséges, hogy a következő esztendőkben is meg tudják rendezni azokat. Az eddig kialakult menetrendre kell tehát építeni. Biztosan lesznek települések, amelyek újat szeretnének felmutatni, ám ez lesz a ritkább – foglalta össze a várakozásokat Rédei Zsolt, hozzátéve: a program vonzereje sokat jelent, nem kevéssé befolyásolja ez a vendégsereg nagyságát. Legalább ennyire múlik azonban a látogatottság az időjáráson, a kedvezőtlen körülmények esetén ugyanis elmaradnak a látogatók. Ezt egy sátor kihelyezése sem tudja megoldani, bár az infrastruktúra lényeges javítása sokat segíthet.