Közép-Európa harcol Brüsszellel

A Visegrádi Csoport (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország, V4) agrárkamarái rendszeresen egyeztetik álláspontjukat és gyakran együtt lépnek fel az Európai Unió élelmiszer-gazdaságát érintő ügyekben. Most természetes a gabona- és a tejpiaci helyzet a legégetőbb, ezért ez volt a mostani találkozó első két napirendi pontja – mondta el Ebele Ferenc.

Ennek megfelelően a négy agrárkamara vezetőjének aláírásával készült levélben is e témákat vetik fel. Így gabonaügyben azt várják el az unió vezetőitől, hogy tartsák fenn továbbra is a kalászos gabonákra vonatkozó intervenciós feltételeket, illetve azonnali hatállyal állítsák vissza a kukorica intervenciós felvásárlását, amely ez évtől lényegében megszűnt. Emellett kérik az unión kívüli országoknak kiadott gabona-importengedélyek visszavonását, valamint azt, hogy a tengerrel nem rendelkező országokra Brüsszel terjesszen ki egy fuvartámogatást, mely 100 kilométerenként és tonnánként 3 euró lenne. Ezzel ezek az országok mérsékelhetnék versenyhátrányukat a kikötőkkel rendelkező országokkal szemben.

A tejpiacon kialakult helyzetről a V4-ek agrárszakértői megállapították: általában igaz, hogy egész Európában baj van a tejpiacon, nyomottak az árak, de a nyugati országokban még mindig magasabb – literenként átlagosan 26 eurócent – a felvásárlási ár, mint a V4-ek tagjainál, ahol csak maximum 22 cent az ár. Azt kérik az uniótól, hogy tegyen lépéseket egyrészt ezen egyenlőtlenség mérséklésére, másrészt szüntesse meg a termelési kvóták további növelését, növelje meg 50 százalékkal a kvótaalapú támogatást, tegyen meg mindent a felvásárlási árak gyors növelése érdekében.

Téma volt az unió 2013 után alkalmazott Közös Agrárpolitikája (KAP) is. A V4-ek kamarai vezetői egyetértettek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani az újonnan csatlakozott országokban a közvetlen és fejlesztési támogatásokat. Ezek az országok ugyanis történelmük miatt képtelenek voltak olyan fejlettségi szintre emelni mezőgazdaságukat, mint a nyugati tagországok. Ezért elvárják, hogy a KAP-reform során csak kis mértékben csoportosítson át az EU a mezőgazdasági támogatásokból a vidékfejlesztési kasszába.

Áttekintették a V4 országokban az agrártermelőket és vállalkozásokat terhelő adókat, társadalombiztosítási járulékokat, önkormányzati és földadókat. Megállapították, hogy egyik országban sincs kedvezménye az agrártermelőknek más vállalkozásokkal szemben, a kamarák viszont elhatározták, hogy ezen változtatnak és a jövőben összehangolt lépéseket tesznek bizonyos kedvezmények elérése érdekében.