A dán modell

Dániában a parasztság politikai érdekérvényesítő képessége mindig is erős volt, így a XX. század első felében a nagybirtokok felszámolása során állami tulajdonba került földeket 30 hektáros gazdaságokká alakították, és kedvezményes állami kölcsönnel megtoldva kiosztották a paraszti családok között. Napjainkban is a dán jog korlátozza legszigorúbban a földszerzést.

Üzemszabályozás

A dán termőföldtörvény a mezőgazdasági üzemet tekinti szabályozási egységnek, így a termőföld használatának mennyiségi korlátozása is az agrárüzem szintjén értelmezhető. Egy földtulajdon egység akkora lehet, amennyit a gazdálkodó saját és családja munkaerejével meg tud művelni, ez a gyakorlatban 3-125 hektárt jelent, kivéve a kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó üzemeket, melyek legfeljebb 250 hektár legelőterülettel rendelkezhetnek. Ha a farmer állattartással is foglalkozik, garantáltan rendelkeznie kell akkora földterülettel, ami a gazdaságban keletkező trágya környezetbarát elhelyezéséhez szükséges. Az állatok száma üzemi szinten nem haladhatja meg az 1,7 – 2,3 számosállat/hektár mértéket.

Haszonbérlet

Mivel Dániában az agrárüzemek több mint 90 százalékán a tulajdonos él és gazdálkodik, a haszonbérlő védelme kevésbé részletesen szabályozott. Haszonbérleti szerződés írásban, határozott időre, de legfeljebb harminc évre köthető, a bérleti díj pedig szabad megegyezés tárgya. A haszonbérlőnek sem elővásárlási, sem előhaszonbérleti joga nincs. Gazdasági társaság akkor szerezhet mezőgazdasági földtulajdont, ha a társaságnál többségi szavazati joggal és legalább az alapító vagyon 10 %-ával rendelkező magánszemélyek megfelelnek a mezőgazdasági üzem tulajdonlásához előírt feltételeknek. Egyúttal a társaságban fennmaradó további részesedéseknek az előbbi személyekkel szoros rokoni kapcsolatban állók vagy intézményi befektetők kezében kell lennie.

Öröklés

Dániában végrendeletben a teljes agrárüzemi hagyatékra kizárólag egy örökös nevezhető meg, akinek a többi örököst az üzem forgalmi értékénél alacsonyabb, úgynevezett hozam értéken ki kell elégítenie. Végrendelet hiányában a közjegyző osztatlanul adja át a gazdaságot az örökösöknek, akik vagy közösen üzemeltetik tovább a gazdaságot, vagy haszonbérbe adják, vagy ha van olyan az örököstársak között, aki vállalja a föld megművelését, akkor az kérheti a bíróságtól, hogy neki adják át a gazdaságot.