A porosz modell

Az Unió minden tagállama arra törekszik, hogy úgy alakítsa ki saját birtokszabályozási rendszerét, hogy az ne legyen ellentétben a Római Szerződésben rögzített szabályozási elvekkel, viszont tükrözze az adott tagállam agrárpolitikai sajátosságait is. Magyarország is erre készül jövőre, mert úgy néz ki, hogy meg kell nyissa földpiacát. Milyen lehetőségeink vannak? Erre keressük a választ sorozatunkban.

GazdanetO. Horváth György2009. 12. 29. kedd2009. 12. 29.
A porosz modell

A porosz modellt követő országok földjogi szabályozása átfogóan kiterjed a földtulajdon, földhasználat és a földöröklés intézményeire, azonban a felek szerződési szabadsága sokkal erőteljesebben érvényesül.

Tulajdonszerzés
A termőföld tulajdonszerzését rendező törvény alapján a földadásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha a tervezett ügylet egy hektárnál kisebb, azaz életképtelen üzemméretet eredményezne. A helyi lakosoknak, illetve a helyi önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó, vagy ha nem rendelkezik megfelelő mezőgazdasági képzettséggel. A tartományi szinten meghatározott mérethatár felett az eladási szándékról értesíteni kell a helyi polgármesteri hivatalt, amely a birtokot vagy maga vásárolja meg, vagy felkínálja megvételre a helybeli gazdáknak. Külföldiek és jogi személyiségű társaságok a belföldiekkel azonos feltételek mellett vásárolhatnak termőföldet.

Haszonbérlet
A német haszonbérleti törvény szerint haszonbérleti szerződés csak határozott időtartamra köthető, és legfeljebb 18 évre hosszabbítható meg. A szerződés csak hatósági jóváhagyással érvényes. A legtöbb tartományban a bérlőnek elővásárlási, ill. előhaszonbérleti jogot biztosítanak. A túlzott birtokkoncentráció megelőzésére üzemi méretmaximumot is megállapíthatnak tartományi szinten. Eszerint nem szerezheti meg a földterület bérleti jogát az a személy, akinek a használatában lévő földterület nagysága meghaladja a tartományban érvényes felső birtokhatárt. Ez jellemzően 80-100 hektár körüli.

Öröklés
A német öröklési rendben elsődlegesen a végrendelkezés szabadságának elve érvényesül. Ennek lényege, hogy ha az örökhagyó végrendeletében kikötötte, hogy az általános öröklési szabályok érvényesüljenek, akkor a termőföld fejenként egyenlő arányban szétosztható az örökösök között, ha viszont nincs végrendelet, akkor a termőföld örököse csak közeli hozzátartozó (le- és felmenők, ill. a túlélő házastárs) lehet. Ha több jogosult is van egy örökösi osztályon belül (pl. két leszármazó), akkor az az örököstárs jogosult a gazdaság továbbvitelére, aki vállalja, hogy legalább 10 éven keresztül működteti a mezőgazdasági üzemet. Elsőbbséget élvez a szakirányú képzettséggel rendelkező örökös.

Tagosítás
A német jog szerint azokat a földeket, amelyek öröklés vagy más átruházási ügyletek (pl. adásvétel) folytán szétaprózódtak, államigazgatási eljárás keretében 20 évente tagosítással egyesíteni kell. Az eljárás alá vont területek tulajdonosai egy kényszertársulás jellegű, jogi személyiséggel rendelkező közbirtokosságba kerülnek, melyen belül a földeket birtok-összevonási célú cserék formájában egyesítik, a földjükről lemondó tulajdonosok pedig pénzbeli kárpótláshoz jutnak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek