Kistermelők: jobb világ jön

Fellélegezhetnek az uniós csatlakozással nehéz helyzetbe került kistermelők: hamarosan hosszabb lesz a "mit szabad" és rövidül a "mit tilos" listája. Változik ugyanis a kistermelői rendelet, amelynek módosítását tavaly márciusban kezdeményezték civil szervezetek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is hozzátette saját ötleteit a javaslatokhoz, s végül jelentős enyhítéseket építettek be a rendeletbe. A módosításban közreműködő 53 civil szervezet javaslatai alapján nőnek a kistermelőként értékesíthető termékek mennyiségei, és eladható lesz a nyers hús is. A Szövetség az Élő Tiszáért munkatársa, Szabadkai Andrea azt emeli ki, hogy a jövőben a kistermelők feldolgozott termékei is megjelenhetnek a boltokban, az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is - így akár az óvodai és iskolai menzákon, kórházakban is járhat a zsemle mellé őstermelői vaj, szalámi, sajt a reggelihez. A minisztérium ötletei közé tartozik a házhozszállítás szabályainak enyhítése, a strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók felvétele a kistermelők közé, de újdonság az is, hogy a módosítást követően egy családban elég lesz egy őstermelőt regisztrálni. Nagy könnyebbséget jelent a kistermelőknek, hogy - szintén minisztériumi kezdeményezésre - engedélyezik a falusi vendégasztal szolgáltatást. Ennek jelentését Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke így fogalmazza meg: "hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése", tehát az, amikor általában egy-egy rendezvényhez kapcsolódva a kistermelők egy hosszú asztalra kipakolva árulják az otthon termelt alapanyagokból készült ételeket.

Hiába a sok engedmény, a módosító civil szervezetek szerint továbbra is van még mit csiszolni a rendeleten. Hiányolják például a termelői pálinka értékesítésének lehetőségét, amit az Európai Unió jövedéki szabályozása tesz lehetetlenné. Fájlalják, hogy nem jött létre a termelői piac kategóriája, s hogy továbbra sem árusítható házi disznóvágásból származó termék a falusi vendégasztalon sem. A szervezetek szerint további jogszabály-módosításokra, így a piac- és vásártartás szabályainak, a jövedéki és adótörvénynek az újragondolására is szükség van, s uniós szinten is fel kell vetni a problémákat. Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrár-programvezetője azt ígéri, erre mindenképp sor kerül: javaslatokat fognak tenni a 2014-től életbe lépő Közös Agrárpolitikával és az EU2020 stratégiával kapcsolatban, azzal a céllal, hogy ezen a szinten is beépítsék a kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő programokat és célokat.

A magyar kistermelők az uniós csatlakozás miatt kerültek a korábbinál sokkal rosszabb helyzetbe: nem voltak felkészülve a csatlakozással járó szigorúbb szabályozásra és sokkal élesebb versenyre, a szigorodó szabályok és a változó gazdasági-kiskereskedelmi környezet miatt sorra szűntek meg a piacaik, s ráadásul komoly jogszabályi segítséget sem kaptak. Miközben az Európai Unió 2004-es "higiéniai csomagja" szabályozza a közösségben élelmiszert előállítókat, a kistermelők kaphatnak ez alól engedményeket az egyes országok saját szabályozásai alapján. Magyarországon ebből a célból született 2006-ban a kistermelői rendelet, ami eredeti formájában nem működött a várakozásoknak megfelelően, ezért volt szükség a módosításra. Az abban részt vevő civilek a változtatástól a helyi élelmiszerek esélyeinek növelését, a vidéki gazdaság fellendülését és a munkanélküliség csökkenését várják.