Sérti a közös piac elvét az áramkörös bárány

- Miért is kell chippel ellátni a bárányokat?

- Az a bárány, ami exportra ment, korábban kapott egy kicsike krotáliát, amikor a kamionba berakták. Így tudták ellenőrizni, honnan származott állat. Az EU 2002-ben hozott egy rendeletet: az uniós államból másik tagállamba szállított bárány esetén nem elég ez a megjelölés, hanem elektromos chipet kell alkalmazni, aminek az ára négyszerese a korábbi. Plusz megmarad a krotália is.

- Még mindig nem értem, hogy miért is kell a chip a krotália és a tetoválás mellé.

- A fő indok az élelmiszerbiztonság. Magát a jogszabályt elsősorban Olaszország, Franciaország és Spanyolország erőltette, ők nem exportálnak bárányt, viszont nagy fogyasztók. Csakhogy az unión belül krotáliával is lehetett tudni, hogy honnan származott a bárány, miközben a piac 30%-át lefedő ausztrál és új-zélandi import-termékek származásáról semmit sem tudunk. Nem tudjuk, hol nevelték, hol vágták, csak hogy a piacon megjelenik. Ráadásul ezzel némiképp be is csapják a fogyasztót, mert ottani fogalmak szerint tizennyolc hónapos koráig bárányként tartják nyilván az állatot. Az itteni normák szerint a bárány húsz kiló; náluk lehet ötven is. Nem csoda, ha ezek a termékek sokkal olcsóbbak.

- Úgy tudom, megtámadtuk a jogszabályt. Mire lehetett hivatkozni?

- Ellentétes az uniós alapelvekkel. A közös piac elvét sérti: mi az, hogy ebben a szituációban valaki külsőnek számít, és plusz költségeket írunk neki elő? Az olasz termelő báránya „belső” bárány, abba nem kell chip, a magyar termelőébe kell. Ez az ágazatnak mindösszesen 3-400 milliós versenyhátrányt jelent.
- Látnak ebből valami kiutat?

- Úgy tűnik, sikerül elérnünk, hogy legalább a költség nagy részét vállalja át az unió. Ha az unió állampolgárainak közös érdeke az élelmiszertbiztonság, akkor támogassa. A hajlandóság meg is van. Csak az a baj, hogy az uniós támogatási rendszer merev: a termelőnek akarja adni a támogatást, de akinek van tíz báránya egy évben, annak ez túl sok adminisztrációval jár. Jobb volna, ha a juhszövetség intézné az egészet, kifizetné a chipet, az árát meg visszaigényelné, a termelőnek nem kellene ezzel vesződnie..

- Többféle határidő is megjelent a sajtóban, de melyik az igazi? Mikortól kell chip a bárányba?

- A szabály a 2010-ben született bárányokra már vonatkozik. A hatóság elfogadta, hogy a húsvétra kiment összes bárány 2009-ben született. Egy kis súlyú bárányról húsvét után már nem lehet elmondani, hogy az még decemberi.

- A bárány meglehetősen szezonális termék, ha a húsvéti export még chip nélkül mehetett ki, mondhatjuk-e azt, hogy az idén a chip már nem lesz jelentős tényező?

- A hús szezonalitása némiképp múlóban van, ráadásul mostanában karácsonykor és ősz elején van kisebb felendülés, amikor van kereslet, és sokkal  jobbak az árak, mint húsvétkor. Mondhatjuk, hogy az idei export körülbelül 40%-a „úszta meg” a chipet.