Van, ahol nagyon rossz méhészkedni

A méhek elsősorban a nagy hidegek miatt pusztultak el, de nagy szerepe volt az elhalásukban annak a szomorú ténynek is, hogy a gazdáik nem gondozták őket igazi méhészhez méltó módon. Ennek a gondatlanságnak pedig az az oka, hogy – ellentétben a világ támogatottabb felével, köztük a magyar meg a román méhészetekkel – a moldáv méztermelők immár negyedik éve nem kapnak egy fitying támogatást, sem államit, sem másmilyent.

Az áldatlan állapot egyik gyökere 2008-ban ered. Abban az évben az Európai Bizottság megtiltotta a Moldovából származó méz behozatalát az unióba, miután nyomokban antuibiotikumot találtak a termékben. Egy évvel később ugyan Moldova bemutatta jelentését, miszerint a helyzet lényegesen javult, és a méz előállításának ellenőrzése rendkívül megszigorodott – de az unióba való szállítást nem engedélyezték újra, Moldova mézszempontból (is) továbbra is megfigyelés (monitoring) tárgya.

Condratiuc szerint az ország méhészeinek állami segítségre van szükségük: szervezésre, jogszabályokra, anyagi támogatásra – tulajdonképpen bármire és mindenre. Már tavaly is jelentős gondok mutatkoztak az ágazatban: 2009-ben Moldova méztermelése 2000 tonnára csökkent a korábbi 2500 tonnáról. Az országban 3500 méhészt tartanak nyilván. 2009-ben – miközben az EU nem fogadja – 400 tonna mézet, azaz a termés egyötödét exportálták Moldovából Oroszországba, Kezahsztánba, Ukrajnába, Kanadába, az Egyesült Államokba, valamint első alkalommal Japánba is.