Átalakul a falusi turizmus

Pásztohy András, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára a rendezvény nyitányaként arról beszélt, hogy a következő egy évben dől el, 2014 és 2020 között mekkora támogatáshoz jutnak az egyes tagországok, köztük Magyarország is.

2013-ig a közösség költségvetésének negyven százalékát, mintegy ötvennégymilliárd eurót fordítanak mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre – a két pillér közötti arány jelenleg 80, illetve 20 százalék –, Magyarország a keret közel 4 százalékát kapja meg. A Közös Agrárpolitika (KAP) célja amellett, hogy az egészséges és biztonságos élelmiszer biztosítva legyen Európa lakosságának, hogy hozzájáruljon a vidéki közösségek, a környezeti értékek, hagyományok megőrzéséhez is. Ez által javulhat az ott élők életminősége, nőhet a foglalkoztatottság aránya. Hazánkban 2007 és 2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 1300 milliárd forint jutott erre a területre. A társadalmi vita során az MNVH honlapján – www.mnvh.eu/kapreform – közölhetőek javaslatok, észrevételek, milyen célok kapjanak nagyobb hangsúlyt a jövőben.

Pásztohy András reményét fejezte ki, hogy miként az unióban mozgalom alakult a helyi termékek kapcsán, nálunk is felgyorsulhat ezek előtérbe kerülése. Megfelelő szabályozás és támogatás mellett mind az előállítók, mind a fogyasztók jól járhatnak, rajtuk keresztül pedig – például a turizmus révén – a települések, s így az ország számára is hozadékot teremthet ez a szféra.

Mindezzel a fórum további megszólalói is egyetértettek. Bemutattak olyan zalai példát, ahol egy térségi munkacsoport tanulmányban mérte fel a helyi termékek előállítását és értékesítését, mely alapján stratégiát dolgoznak ki. Mint kiderült, egy társadalmi szervezet is sokat tehet az előrelépésért, összehozva a termelőket, de segíthetik a képzést, az értékesítést kiadványokkal, honlap működtetésével, rendezvények megszervezésével.

Több előadó is érintette azt a május 15-én életbe lépő, kistermelőkre vonatkozó minisztériumi rendeletet, mely a helyi termékek, s ez által a falusi turizmus területét érintő változásokat is tartalmaz. Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület részéről kiemelte, az 53 civil szervezet által támogatott javaslatok közül több is bekerült a szabályozásba. Mostantól a kistermelők nemcsak a fogyasztóknak, de régiós szinten a közétkeztetés, a falusi és gasztroturizmus számára is eladhatják termékeiket. További fontos változás, hogy egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni.

Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára hangsúlyozta, ők is részt vettek az új rendeletről szóló egyeztetéseken, mely nagy előrelépés a kistermelőknek az értékesítési mennyiségeket és lehetőségeket illetően. Hozzáfűzte, a falusi turizmus a tévhittel ellentétben nemcsak szállásadás, komplex szolgáltatásra törekednek, a helyi kézművesség, termelési szokások, termékek bemutatására.

A lovasturizmus fellendülési lehetőségeiről beszélt Lóska János a Lovas Turisztikai Szövetség elnöke. Véleménye szerint sok vidéki helyen a lovak jelentik a vonzerőt, fellendülést a gyereklovaglás fejlesztésével érhetnek el. Lóska János szerint a mostani és a hasonló fórumok a Leader-csoportok, az egyesületek, szövetségek összefogását szolgálják, hogy a vidék értékeit, hagyományokat és helyi termékeket minél többekkel megismertessék.

Merczel Sándor, a Kincsem Hungária Szövetkezet kezdeményezését mutatta be, melynek célkitűzése, hogy a hazai termék minden érdekelt számára kedvező feltételekkel jusson el a termelőtől közvetlenül a felhasználóhoz. Tagjaik egymást erősítve biztosíthatják a szükséges alapanyagot, logisztikát, minőségbiztosítást és értékesítési csatornákat.