Elöregszik a vidék

Az európai uniós csatlakozás óta hazánk folyamatosan újabb és újabb területeken szembesül azokkal a lemaradásokkal, amiket a rendszerváltás előtti években, vagy még korábban halmozott fel. Csak egy ezek közül a problémák közül, hogy Magyarországon nem alakulhatott ki a családi cégek, családi gazdaságok továbbadásának hagyománya, s a mezőgazdaságban a régi uniós tagállamokkal szemben komoly fejlesztési lemaradásaink is vannak. Az agrárium hosszú ideje képtelen vonzó területté válni a felnövő nemzedékek szemében, s a fiatalok inkább menekülnek a gazdaságokból, mint hogy maguk is növénytermesztésbe, állattenyésztésbe kezdjenek. Bár a mezőgazdaság Európa-szerte kezd kimenni a divatból, s a gazdák átlagéletkora mindenütt felfelé kúszik, hazánkban az átlagosnál is súlyosabb a helyzet. A Magyar Hírlap az Agrárgazdasági Kutatóintézet adataira hivatkozva állítja, hogy Magyarországon nem csak a vidéki termelők egyre idősebbek, de az agrárcégek döntéshozói is, ami Európában különösen idős agráros átlagéletkort eredményez.

Miközben a generációváltás problémájával szintén küzdő családi vállalatok körében már megindult a fejlődés, létrejött egy érdekképviseleti, támogatást nyújtó egyesület, a családi gazdaságot átadó és átvevő generációknak egyelőre kevés a kapaszkodója. Igaz ugyan, hogy a fiatal gazdák az unióban támogatást kaphatnak az induláshoz, ez azonban csak lehetőség, s a vidékfejlesztési tervek döntenek arról, hogy biztosítják-e. Többlettámogatás, illetve egyes minősítéseknél plusz pont is jár a fiatal gazdálkodóknak, ahogy arról a napokban a Szabad Föld Online is írt. Ezek a támogatások ugyanakkor a jelek szerint nem bizonyulnak elegendőnek ahhoz, hogy a városokba özönlő fiatalságot visszacsábítsák a vidéki földekre.

Ahogy az a támogatási forma sem lett tömeges - sőt évente alig tucatnyi a jelentkező -, amely a gazdaság átadást hivatott elméletben segíteni. Itt az idősödő gazdálkodó adhatja át gazdaságát fiatalabb vállalkozónak, s ezért támogatás igényelhető. A szabály- és feltételrendszer azonban bonyolult, s nem vonzza az érintetteket. Ráadásul e jogcímet az agrártárca késve, illetve ritkán hirdeti meg. Az erre szánt keret bőséges, de kihasználatlan maradt.

Másik probléma is akad a támogatások között. A kezdő fiatal gazdálkodóknál például az idén képtelenek az igényeket kielégíteni. Annyian jelentkeztek, hogy a forrás túl szűknek bizonyult. A fejenként 10 millió forintnyi támogatást ugyanis viszonylag kötetlenül és sok célra lehet használni. A fiatalok körében legutóbb éppen ez váltott ki felháborodást, hiszen az igények alig hetedét sikerült kielégíteni. 2009-ben a fiatal gazdák támogatására 6145 kérelem érkezett be, körülbelül 65 milliárd forintos igénnyel.  Ehhez képest a napokban 707 kérelemre mintegy 7,6 milliárd forintot fizet ki az MVH.

Az Agrya, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége áprilisban a Közös Agrárpolitika kapcsán tartott konferenciát, ahol több javaslatot is megfogalmaztak a jövőbeni intézkedésekkel kapcsolatban. A fiatal gazdák szerint valamennyi tagállamban kötelezővé kellene tenni az indulási támogatást, s meghatározni, hogy milyen és mennyi forrással lehet támogatni a generációváltást segítő intézkedéseket. Az Agrya olyan gyakornoki program bevezetését is javasolja, melynek keretében friss diplomás szakembereket foglalkoztató gazdák vehetnének fel támogatást annak fejében, hogy a fiatalokat felkészítik önálló gazdaság indítására vagy már létező átvételére. A szövetség nagyobb hangsúlyt fektetne a 40 év alatti gazdák külföldi tapasztalatcseréire és a nekik nyújtott kamattámogatások bevezetésére is. A fiatal gazdálkodók szerint ezek az intézkedések lassítanák, esetleg megállíthatnák az agrárium elöregedését, s a fiatalok friss tudásán keresztül megkezdődhetne az innováció.