Nézze meg, mire ment el a fizetése!

Nyolc év alatt 23,5 százalékkal nőttek a háztartások kiadásai - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott statisztikájában. A kiadásokat reálértéken számolták, azaz az inflációval korrigált értéket vették alapul, nem mondhatjuk tehát, hogy csupán az infláció miatt gyarapodtak a kiadásaink. A KSH adatai szerint egy átlagos háztartásban évi 750 ezer forint körüli az egy főre eső fogyasztási kiadás. A legtöbbet, a kiadások 24 százalékát élelmiszerre költöttük - ez az arány ma már 30 százalék körüli!), 22 százalékot tesz ki a lakbér és a rezsi, a kiadások nyolcadát pedig a közlekedés és a szállítás viszi el. Fogyasztásunk fennmaradó része a kiadások maradék 40 százalékán osztozik - a pontos adatokat táblázatban foglaltuk össze.
 

Azzal párhuzamosan, hogy mire mennyit költöttünk, az arányokra is érdemes odafigyelni. Élelmiszerre kevesebb pénzt fordítottunk tavalyelőtt, mint nyolc évvel korábban, ez az elemzők szerint azzal függhet össze, hogy megnőtt a házon kívüli étkezések aránya. Ez a tendencia abban is tetten érhető, hogy drámaian lecsökkent a saját termelésű ételek fogyasztása: az összes élelmiszernek átlagosan tizedét termeljük meg otthonunkban vagy kertünkben. (Ezek a számok és trendek tavaly és az idén már bizton változtak.) Alkoholra és dohányárura is valamivel kisebb arányban költöttünk, bár az elemzés megjegyzi, hogy ebben a kérdésben gyakori az elhallgatás és letagadás. Keresetünk kisebb részét költöttük ruhára, lábbelire, lakberendezésre, lakáskarbantartásra is. Nőtt viszont a kiadások közt a lakbér és rezsiköltség, a közlekedés és szállítás, a hírközlés (így a telefon), a szabadidős elfoglaltságok, a kultúra, a vendéglátás és szolgáltatás és az oktatás aránya is - utóbbira kétszer annyit költöttünk 2008-ban, mint az ezredfordulón, de aránya még így is egy százalék alatt maradt. Az "egyéb termékek és szolgáltatások" kategória aránya is növekedett az évek során, a KSH szerint ez elsősorban a hitelek és biztosítások miatt alakulhatott így.

Természetesen a fenti adatok ismeretében az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi mennyivel drágult az elmúlt években. A KSH ez esetben is a 2000-es és a 2008-as adatokat vette alapul az összehasonlításhoz, ami helyenként igen megdöbbentő adatokat eredményezett. A legnagyobb arányú árváltozás a rezsiköltségekben és a közlekedéssel kapcsolatos árakban volt megfigyelhető: az áram ára duplájára, a gázé 268 százalékára nőtt nyolc év leforgása alatt. Az áremelkedésnek köszönhetően az energia-kiadások közt a gáz vette át a vezető szerepet - 2008-ban már nem a villanyszámláktól, hanem a gázszolgáltató sárga csekkjeitől rettegtünk a postaládában kotorászva. A közlekedéssel kapcsolatos növekedésért elsősorban a járművásárlások a felelősek: új autókra és ezek fenntartására költöttünk a korábbinál többet az elmúlt években, miközben az üzemanyag-árak is folyamatos növekedést mutatnak.

Érdekességként utánanéztük, hogy mennyi tartaléka maradhatott a fenti kiadások után egy átlagos magyar családnak, s meglepő eredményre jutottunk - 2008-ban, szintén a KSH adatai szerint, 122 ezer forint volt a nettó átlagkereset. Eszerint egy klasszikus négyfős családban - két kereső szülő és két eltartott gyermek - 730 ezer forintnyi éves bevétel jut egy főre. A fenti adatok szerint a kiadás eközben fejenként 750 ezer forint. A különbségről keveset tudunk - azt talán valahol a növekvő "egyéb szolgáltatások", azaz a hitelkiadásokat is tartalmazó kategória környékén lehet tetten érni.