Veszélyes orosz terjeszkedés

Európa, különösen a szigorú támogatási és minőségpolitikai előírások között gazdálkodó uniós tagországok mezőgazdaságát veszélyeztetheti Oroszország. Az óriási ország a közelmúltban olyan stratégiát valósít meg, mellyel felpörgeti mezőgazdasági termelését. Fő célja az önellátás megvalósítása, de emellett számos terményből meghatározó exportőr is lehet, illetve a búza esetében már lett is. Jellemző adat: Oroszország az idei első három hónapban 33 százalékkal növelte búzaexportja a FÁK-országokon kívüli piacokra, miközben a baromfiimportja 67 százalékkal esett.

Többek között erről számolhatott be a minap Viktor Zubkov (balra) orosz első miniszterelnök-helyettes az orosz elnöknek, Dimitrij Medvegyevnek (jobbra). Zubkov szerint – ugyan két hetes késében van a tavaszi vetés – az összes vetésterület 47,9 millió hektár, ami nagyjából a tavalyi szinten van, s ebből 30 millió ha a gabonavetés. Az utóbbi tíz évben a gabonatermesztés felfutott: április végén az orosz gabonakészletek mennyisége több mint 36 millió tonna, ami a tavalyinál 5 millióval nagyobb. Az oroszok 20 millió tonna búzát exportálnak évente és ez a szint meg is marad. Míg 2000 előtt évente alig 50-60 millió tonna gabona termett, addig az utóbbi években stabilan hozták a 90-100 millió tonnás mennyiséget.

A következő évek fő feladata az állattenyésztés fejlesztése, ehhez viszont megfelelő takarmány-ellátás szükséges. Ennek érdekében az idén az a magasabb fehérjetartalmú növényi kultúrák irányába mozdult el a termelés: kalászos gabonát, kukoricát és szóját a terület 20-20 százalékán vetnek, repce a földek egyharmadán sárgállik majd.

Az idén félmilliárd rubelt – nagyjából 3,5-4 milliárd forintot – szántak a kiváló minőségű vetőmag vásárlására. Műtrágya szintén van elég, ráadásul 4,7 milliárd rubelnyi (31 milliárd forint) támogatást – árkompenzációként – fizettek ki a gazdálkodóknak. Óriási segítség, hogy az egyébként is olcsó üzemanyagok – gázolaj, benzin – a mezőgazdászok további tíz százalék kedvezményt kapnak. Összességében csak a tavaszi munkákra 151 milliárd rubel (1000 milliárd forint) támogatást különítettek el, melynek harmada fogyott el eddig.

Az orosz gabonahelyzet piaci oldalról is stabilnak mondható: a kormány intervenciókat alkalmaz, tavaly után az idén is 45 milliárd rubelt (csaknem 300 milliárd forint) szánt Moszkva e célra.

Az állattenyésztés sem akármilyen fejlődésen megy keresztül. Példa erre, hogy az uniós tejválság idején több tízezer kitűnő tejelő tehenet és üszőt vásároltak az oroszok. A tejszektor mellett elindították a baromfi- és sertéságazat fejlesztését is. A beruházásokra most dolgoznak ki kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hiteleket.

Mindez természetesen kedvezőtlenül hat az eddig orosz vevőknek szállító országoknak, így akár hazánknak is. De befolyásolja majd a változás a világ hús és gabonapiacát is.  Ez régiónkban már évek óta érződik: a fekete-tengeri, illetve a közel-keleti, észak-afrikai térség már az orosz és ukrán gabonát vásárolja, mert az jó 15-20 százalékkal olcsóbb, mint az európai.