Bankadóból fizetne kárenyhítést a kamara

A kialakult igen kedvezőtlen piaci helyzetre, illetve a természeti károk mértékére a magyar Agrárkamara a kormánynak szánt ajánlást tárgyalt meg legutóbbi szerdai elnökségi ülésén. Ezek egy része a hazai gabonapiacon várhatóan kialakuló kedvezőtlen állapotok orvoslását segíti elő. A kamara javasolja a kormánynak, hogy az EU brüsszeli központjánál kezdeményezze a már korábban többször is kért intézkedéseket. Köztük például a kukorica intervenciós felvásárlásának ismételt bevezetését, a tenger nélküli országok fuvartámogatását és az EU-n kívülről származó gabonaimport felfüggesztését.

A járulékos károkkal legalább 100 milliárd forintra tehető természeti károk miatt a mezőgazdaságnak hazai intézkedésekre is szüksége van. Jelentős károk az idei évben nem csak a szántó, hanem a szálas-takarmány termő területeken, a kertészeti kultúrákban és az erdészetekben is jelentkeztek. A MA szerint a Kárenyhítési Alapot a kormánynak legalább 20 milliárd forintra fel kellene töltenie, például a bankokra kivetett adó bevételéből. Javasolja, hogy a Kárenyhítési Alapba történő termelői befizetés határidejét november végére tolja ki az agrártárca. Javaslat az is, hogy a kormány kezdjen tárgyalni a bankokkal a gazdálkodói hitelek – költségmentes - átütemezésének lehetőségéről, illetve – ahogy tavaly az aszály miatt, úgy az idén a belvíz és árvíz miatt – ismét hozza előre a kvótaalapú tejtámogatás és a közvetlen támogatások kifizetésének határidejét 2010. október 16-ra.

Legalább ilyen fontos, hogy a termelőket mentesítse a szerződésekből adódó kötbér fizetés terhe alól, ugyanis sok helyen a víz és viharkárok miatt meg sem terem annyi áru, melynek szállítását korábban vállalta a termelő. Ez a vis major helyzet bejelentések rendezését, illetve az ország, vagy legalábbis egyes térségeinek vis maior sújtotta területté nyilvánítását feltételezi.

A Magyar Agrárkamara elnöksége tárgyalt az unió Közös Agrárpolitikájának 2014-2020. közötti változásáról is. A kamara 19 pontos előterjesztést készített, mely lényegében azokat a kitételeket, elvárásokat, ajánlásokat tartalmazza, amelyek a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés érdekeit szolgálják. Ezek között található az, melyben a MA rögzíti, hogy szerinte a KAP-reform nem lehet gyors és drasztikus. Szerinte az új költségvetési időszakban az Európai Uniónak legalább a 2013. évi szinten kell megtartania a KAP-ra szánt forrásokat. Azok felosztásáról leszögezi, hogy az összes tagállamára vonatkozó egyenlő és igazságos feltételeket teremtsen, ezért nem tarthatóak fenn az egyedi, tagországonkénti más és más kedvezmények, átmeneti időszakok, mentességek. Erősíteni kell a piac- és termelésszabályozás eszközeit, a külső piacokról származó élelmiszerek előállítási kontrollját. A kamara ragaszkodik a termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések rendszeréhez, vagyis azt meg kell őrizni, annak mértékét nem szabad csökkenteni. Ebben főként a jelentős foglalkoztatottsági szinttel rendelkező ágazatokat (az állattenyésztést, valamint a zöldség-gyümölcs termesztést) kell preferálni. Ezz egyben növeli a vidéki foglalkoztatást, másrészt a hazai, helyi kereskedelem és feldolgozóipar megfelelő árualapját biztosíthatja. Azt sem szabad megengedni, hogy a támogatásban a mostaninál nagyobb szerepet kapjanak az egyes tagországok nemzeti támogatásai. Ez csak növelné a tagok között lévő most is lényeges különbségeket, versenyesélyeket. A kamara honlapján szavazási lehetőséget nyitott a KAP reformjáról, illetve várja az érintettek észrevételeit, javaslatait. (www.agrarkamara.hu)

A Magyar Agrárkamara elnöksége által elfogadott részletes elemzésekről a hónap végén összeülő kamarai küldöttgyűlés hivatott határozni, s az ajánlások is ekkor kerülhetnek a kormány elé, ahogy a kamara országos vezetőségének összetételéről is ekkor döntenek, miután dr. Forgács Barna elnök június elején lemondott tisztségéről.