Búzatermesztés: 20-40 milliárd lehet az idei veszteség

A gabonapiacra jelenleg leginkább a bizonytalanság jellemző a várható termés mennyisége, betakaríthatósága és a kialakuló árak tekintetében is. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint ebben az évben 4 millió tonna körüli búzatermés betakarítására van reális esély.

A gabonatermesztők többsége ebben a helyzetben várhatóan nem tudja elkerülni a veszteséget, mert a gabonapiac jelenlegi árai, különösen búzánál, nem képesek kompenzálni a 180-190 ezer forintos hektáronkénti költségeket. A termelők bevételei, a búza várható 4 tonna/hektáros átlagtermése mellett hektáronként csak 110-120 ezer forint körül alakulnak, amelyet szembe állítva a felmerült költségekkel, a termelés mintegy 60-80 ezer forintos veszteséggel zárulhat. Ezt a veszteséget a termelők EU-s területalapú hektáronkénti mintegy 42 ezer forintos támogatása csak mérsékelni képes, megszüntetni nem. Vagyis átlagosan hektáronként 20-40 ezer forint lehet a negatív szaldó. Ez viszont nem egyenletesen oszlik el. Például Vas megyében, ahol nem volt vízkár egészen kiváló búzatermés várható, másutt viszont egy néhány százhektáros gazdaságban akár 100-200 milliós veszteség is keletkezik, vagyis e cégek tönkremehetnek.

Aratni sem egyszerű, van ahol rá sem lehet menni a földekre, ahol a kombájn képes erre, ott a magot begyűjtő és szállító teherautók, traktorok nem tudnak bemenni. A kombájnnak így sokat kell fordulni, vagyis sok a holtmenet és az aratás nélkül eltelt idő. Ez csak a költségeket növeli.

Az ár- és belvíz károk, a jégverések és viharkárok eddig a mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 20%-án súlyos gazdasági következményekkel jártak. Van ahol már vetni sem tudtak, máshol az aratásra váró teljes termés megsemmisült.

A MOSZ a mezőgazdasági termelők 2010. évi ár- és belvíz kár miatti veszteségeinek mérséklése érdekében, valamint a vidék fejlesztése, a nemzetgazdaság stabilizálása céljából az javasolja, hogy:
- A kormányzat haladéktalanul kezdeményezze az EU Bizottságnál, hogy a mezőgazdasági termelők részére, a 2010. évi területalapú támogatás terhére előlegfizetést engedélyezzen, 2010. október 16-val kezdődően.
- A rendkívüli helyzetre tekintettel, az agrárkár-enyhítési alapot a korábbiakhoz képest nagyságrendileg növelni kell állami forrásból, az ár- és belvízkár érdemi mérséklése érdekében.
- Az ár- és belvízkárral érintettek mentesüljenek a kárenyhítési alapba történő június 30-i befizetési kötelezettség alól, azt később is megtehessék, illetve a kapott kárenyhítésből törleszthessék.
- Mielőbb kerüljön sor az ár- és belvíz károsult térségeket érintő vis maior helyzet miniszteri meghirdetésére, amely segítheti a kölcsönös megegyezést a károk miatt nem teljesíthető szerződések ügyében.
- Szükség van arra, hogy a kárt szenvedettek ebben az évben mentesüljenek a közterhek, a hitel visszafizetési kötelezettségeik alól és külön támogatásba részesülhessenek a vis maior alapból.
- A várható tetemes árbevétel kiesés miatt, a gazdálkodók pénzforgalmában bekövetkező súlyos likviditási zavarok áthidalására, az érintettek hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású, államilag garantált hitelhez juthassanak.
- Elengedhetetlen speciális hitelforrások megteremtése, amelyek segítségével az állattartók, a takarmánygyártók és egyéb felhasználók hosszabb távra megvásárolhatják (félév) a termelésükhöz szükséges gabonát.
- A kormány tekintse át a közraktári tárolás és finanszírozás rendszerét és jogszabályi változtatásokkal, szigorú ellenőrzésekkel szilárdítsa meg a közraktározás rendszerének működését, az aratás időszakában már várható krízis elkerülése érdekében.
- A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött földbérleti szerződések 2010. évi bérleti díjának megfizetésétől mentesüljenek a kárt szenvedettek.
- Egyszerűsíteni, harmonizálni kell az MVH, az MgSzH, a Vízügyi Igazgatóságok, valamint a biztosítók eljárási szabályait, az ár- és belvízkár bejelentése, a kárenyhítés igénylése, a különböző mentességek elérése, a keletkezett kár felmérése és a kárenyhítés kifizetése során.
- Az elmúlt évek tapasztalata, valamint az EU intervenciós rendszerének rohamos leépítése miatt sürgetővé vált olyan kezdeményezés megtétele az EU Bizottságnál, amely szerint az EU, a nemzeti kormány és az érintett gazdálkodók közös forrásainak felhasználásával, a természeti- és piaci kockázatok kezelésére, nyíljon lehetőség un. saját-számlás kockázati alap létrehozására. Ebben a rendszerben a gazdálkodó maga dönthessen arról, hogy a kockázati alapjában felhalmozott forrást mikor és milyen mértékben használja fel.