Kötelező lesz a katasztrófa-biztosítás?

Az évről évre nagyobb valószínűséggel előforduló természeti katasztrófa jelenségek hatásainak és kockázatainak komplex kezelésére tett javaslatot a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége. A MABIASZ szerint a jelenleg átláthatatlan költséggel járó kényszer szülte kárenyhítési és kártérítési megoldások helyett a lakossági, az önkormányzati, és az állami vagyont érintő katasztrófa kockázatok piac-konform megoldásának kidolgozására van szükség.

A MABIASZ szerint az elmúlt években bekövetkezett katasztrófakárok eseti megoldásai és intézkedései helyett egy átfogó, a katasztrófa kockázatok kezelését kiszámítható alapelvek mentén kezelő, piac-konform rendszer létrehozására van szükség. Ennek megalkotását a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett - az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével - működő munkacsoportnak kell előkészítenie. „Jelenleg Magyarországon nincs a katasztrófa kockázatok kezelésére komplex megoldás, a lakossági, az önkormányzati, és az állami vagyon ilyen típusú kockázatainak kezelése nem odázható tovább.” – összegezte Püski András, a MABIASZ elnöke. A pillanatnyilag egymással nem összehangoltan működő és tervezhetőséget nem biztosító alapok, és ad hoc intézkedések - olykor az öngondoskodás ellen is ható megoldások - helyett kiszámítható és finanszírozható kockázatkezelésre van szükség, melynek kialakítása kormányzati beavatkozás nélkül nem oldható meg.

A MABIASZ véleménye szerint e terület problémái csak átfogóan kezelhetőek. Pillanatnyilag nincs összesített adatbázis és statisztika a bekövetkezett károk - árvíz, belvíz, vihar, jégverés, földrengés, tekintetében a lakóingatlanok, a növényi kultúrák, az önkormányzati és állami vagyon – vonatkozásában, mely elengedhetetlen feltétele a kockázatok becslésének, és jövőbeni mérésének. Áttekinthetetlenek az elmúlt években összességében e célra kifizetett költségvetési (vízügy, környezetvédelem, ember-, állat- és növény egészségügyi, földtani, stb.) és biztosítói kiadások, valamint a címkézett alapok forrásainak nagysága, és működésének hatékonysága. Amennyiben ezek az adatok összesítve rendelkezésre állnának, hazánkban is lehetőség nyílna a katasztrófa eseményekre kiterjedő kötelező alapbiztosítás bevezetése a lakóingatlanok tekintetében. A nemzetközi gyakorlatban - vagy piaci biztosítók bevonásával, vagy piaci elvek mentén működő, Nemzeti Biztosító létrehozásával - már számos példa van e terület problémáinak megoldására. Így megszűnhetne az állam jelenlegi segélyező szerepe, s ezzel párhuzamosan szociális alapokon nyugvó lakásbiztosítás-támogatási rendszer is kidolgozásra kerülhetne, a biztosítással nem rendelkezők azonban nem kapnának kártérítést a továbbiakban.

Ehhez persze meg kell oldani a lakóingatlanok oly módon történő szabályozott helyreállítását – például cölöpalapozás, magasföldszint előírása, ár- és belvízveszélynek fokozottan kitett területeken – amely a további károktól megóvhatná azokat. Nem halasztható tovább többek között az építési engedélyek kiadásának szigorítása, és szigorúan számon kérhetőnek kell lennie a vízelvezető árkok és védelmi létesítmények karbantartásának elmulasztása vagy ellehetetlenítése is.
A MABIASZ szerint az elszigetelt ötletelések helyett javasolt szakértői bizottság munkájának következtében az állam a jelenleg segélyezésre költött pénzeszközök egy jelentős részét - kiszámítható költségvetési terhek mellett - kockázatfinanszírozásra és kockázat-megelőzésre fordíthatná, miközben megoldódna a korábban nem biztosított lakóingatlanok, növényi kultúrák, és állami vagyontárgyak kockázatainak biztosítása is.”- mutatott rá Püski András.Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke.