Rossz hír földspekulánsoknak: csökkenhet az ár!

A hazai földpiacot – keresletet, árakat – alapvetően befolyásolja, hogy 2011 májusa után megmarad-e Magyarországon a külföldiek és jogi személyek – gyakorlatilag gazdasági társaságok – földvásárlási tilalma – nyilatkozta a minap Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgató-helyettese.

A döntés ez év végén, jövő év elején várható, melyet az EU Bizottságának belső piacért felelős biztosa hoz meg. A velünk jó kapcsolatot ápoló román agrárbiztos csak véleményezi az ügyet.

A magyar lakosság többsége csak a külföldiek tulajdonszerzéséről hallott, a hangadó politika ugyanis alig szól valamit arról, hogy a moratórium nem csak róluk, hanem a jogi személyekre, külföldi és magyar gazdasági társaságokra is vonatkozik. Vagyis ma csak magyar magánszemély, illetve már három éve itt élő és gazdálkodó külföldi magánszemély vehet termőföldet. Holott a legnagyobb vevőkört jelentik, jelentenék a hazai vállalkozások, agrárcégek. Sokkal inkább érdekeltek abban, hogy saját tulajdonú földön gazdálkodjanak, hiszen ma már egy évben 30-90 ezer forintnyi bérleti díjat kell fizetniük hektáronként. De úgy tűnik, hogy a magyar kormányok egy kalap alá veszik a külföldieket, a honi (agrár)cégekkel, s az esetleges moratórium-hosszabbítás rájuk is vonatkozna. Ezzel viszont nem érkezik friss tőke az ágazatba, nem javul számottevően a hitelképesség, a befektetések mértéke, sem a termelés biztonsága.

Természetesen van erre magyarázat: a cégek tulajdonszerzésének engedélyezésével megnyílna a lehetőség a külföldiek – magánszemélyek és társaságok – földszerzése előtt. Elég csak résztulajdont venni a magyar gazdasági társaságokban.

A brüsszeli döntés tehát arról szól, hogy felpörög-e a megugró kereslet miatt a földpiac, növekedik-e az ár, vagy marad mostani lanyha, belső kereslet, lassan, de biztosan emelkedő árakkal.

Popp szerint: ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad, akkor lényegében a jelenlegi status quo áll majd fenn, azaz a földtulajdon eloszlása Magyarországon egyenletesebb lesz. Így a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat, lehetőségük lesz a földszerzésre. Amennyiben a moratóriumot eltörlik, elkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők.

Az unió másik döntése, mely a Közös Agrárpolitika 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó átalakítására vonatkozik egész Európában átalakulást hozhat. Amennyiben Brüsszel úgy dönt, hogy csökkenti az agrártámogatások mértékét, az a földárak folyamatos csökkenését okozhatja. A mezőgazdasági jövedelmeket – egyszerűsítve a földből kitermelhető hasznot – alapvetően befolyásoló támogatások mérséklése miatt kevésbé lesz termőföldbe, mezőgazdasági termelésbe fektetni a tőkét.

Ugyanakkor Popp szerint nem várható, hogy az igen eltérő uniós földárak kiegyenlítődésére nem igen lehet számítani. (Egyébiránt a magyar moratórium meghosszabbításának egyik érve, hogy még mindig nem sikerült a magyar árakat felzárkóztatni a nyugatiakéhoz.) Német egyesítés 20 éve alatt sem történt meg ez. A keleti és nyugatnémet árak között ma is háromszoros a különbség. S nem várható, hogy nálunk rövid időn belül az Ausztriában kialakult magas árak lesznek.