Szeptember végéig kitolt határidő

A kárenyhítési alapba a gazdasági társaságoknak és az egyéni vállalkozóknak kötelező a belépés, az alapba az állam annyi pénz tesz be, amennyit a gazdák. A szántóföldi növények után hektáronként 800, szőlő- és gyümölcsültetvényeknél pedig 2000 forintot kell befizetniük – számolt be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormányülést követően.

Bejelentette, hogy az alapba való befizetés lehetőségét szeptember 30-ig meghosszabbítják, így az alapban lévő összeg jelentősen megnövelhető, továbbá egyszerűsítik a vis maior bejelentést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál.

Június eleji felmérés szerint a belvízzel borított szántóterület nagysága 164 ezer hektár, árvíz alatt 22 ezer hektár szántó áll. Az őszi búza országos vetésterületének 5,3%-át (55 ezer ha), az őszi káposztarepce 7,1%-át (18,8 ezer ha), a napraforgó 4,1%-át (22 ezer ha), a kukorica 2,0%-át (24 ezer ha) borítja víz. A növényállományt legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun Szolnok, Szabolcs-Szatmár Bereg, Hajdú-Bihar megyében sújtja belvízkár. Ahol nem vitte el a víz a növényt és nincs tartós vízborítás alatt a terület, ott elfogadható állapotban van a gabona, ugyanakkor nem történt meg a kártevők elleni védelem, mert a talajok szántóföldi gépekkel járhatatlanok.

Az ár- és belvízzel érintett megyékben az elhullott gazdasági haszonállatok száma 70 sertés, 51 szarvasmarha, 620 juh. A baromfik esetében jelen helyzetben a tartók a gazdasági szempontokat is figyelembe véve az állományok kényszervágása mellett döntenek. A jelenlegi adatok szerint a 131 ezer baromfi került kényszervágásra vagy hullott el.

A legtöbb problémát az állatok etetésére szolgáló legelők víz alá kerülése okozta, mert az ott élő állatok a vízben taposva legyengültek, majd elhullottak. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében vannak a legnagyobb veszélyben az állatok. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében június 7-én és 8-án 11 ezer majd 50 ezer baromfit kellett levágni, mert takarmányozásuk és biztonságos elhelyezésük megoldhatatlanná vált az árvíz miatt. Az elhullott állatok esetében járványmegelőzés céljából laboratóriumi vizsgálatot kellett elrendelni, amely vizsgálat eredményei kizárták a lépfene fertőzés gyanúját. Nógrád megyében eddig 960 szarvasmarhát oltottak be lépfene elleni vakcinával, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még várni kell a vízszint süllyedésére az oltások megkezdéséhez, amely hozzávetőlegesen 12.500 állatot érint a járványkitörés elleni védekezésben.

A beérkezett jelentések alapján egyetlen megyében sem került víz alá a veszélyes növényvédő- és permetezőszereket tároló raktár. Továbbra is folyamatosan végzik az erre vonatkozó ellenőrzéseket és felméréseket.

Nemcsak az ár- és belvizek, a viharkárok is jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban és az erdészeteknél. Az éves fakitermelési mennyiség csaknem tíz százaléka, 400-500 ezer köbméter fa esett áldozatul eddig a viharoknak, milliárdos nagyságrendű a kár, a felmérések még minden területen folyamatban vannak.

Most, hogy kissé fellélegezhetnek az elöntött területeken élők megkezdődhet a fertőtlenítés, a területek rehabilitációja és a kárfelmérés. Az árvízkárosultak megsegítésére a Vidékfejlesztési Minisztérium azonnali segélyakciót szervez, amelynek részleteiről a minisztérium honlapján lehet tájékozódni.