Tíz napja van a parlagfűnek!

Közeleg június 30-a, a parlagfű elleni védekezés első határnapja. Ettől az időponttól kezdve ugyanis a külterületeket a földhivatalok, belterületek a jegyzők és megbízottjaik ellenőrzik. A vegetációs időszakban ugyanis nagyjából ezt követően fejleszti ki a parlagfű a virágbimbó kezdeményeit, amelyet követően kezd virágozni, s pollenje köztudottan az egyik leginkább allergizáló anyag. Ezért már a virágzás előtt meg kell kezdeni a védekezést.

Ezt törvény és kormányrendelet írja elő, ahogy azt is, hogy a földterületeket a használójuknak olyan állapotban kell tartania, hogy ott a növény virágai ne fejlődhessenek ki a vegetáció következő szakaszaiban sem. A gyakorlatban ez az első június végétől a fagyokig tartó folyamatos kaszálást jelent.

Az ellenőrzések során a földhivatal nem véletlenszerűen száll ki ellenőrizni, melyről nem köteles a hely használóját, tulajdonosát előre értesíteni. Ugyanis a korábbi évek adatait és a jelen helyzet műholdas felvételeit felhasználva a Földmérési és Távközlési Intézet (FÖMI) úgynevezett parlagfű veszélyeztetettségi térképet készít. Ezen bejelölik azon helyeket, ahol bizton lehet számítani nagyobb fertőzöttséggel.

Amennyiben a földhivatalok, vagy a jegyzők olyan területet találnak, ahol láthatóan nem végezték el a védekezést, arról jegyzőkönyvet készítenek, melyet elküldenek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak. Az MgSzH jár el ezt követően, vagyis elrendelheti akár a közérdekű védekezést is, amely kényszerkaszálást jelent. Erről sem kell értesíteni az adott terület gazdáját, akinek viszont tűrnie kell a kényszerintézkedést, bírságot kell fizetnie, melyet a gyomosodás mértékétől és a terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió forint között állapít meg a hivatal a 194/2008 (VII.31.) számú Kormányrendelet szerint. A kényszerkaszálás költségeit is ki kell fizetnie a gondatlan gazdának. Az MgSzH ráadásul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak is értesítést küld, amely akár agrártámogatások csökkentéséről, esetleg megvonásáról dönthet, mivel azok kifizetése több elvárás mellett például a parlagfű ellen történő védekezést is feltételezi.
Az is elképzelhető, hogy szántóföldi táblákon hajtat végre kényszerintézkedést az MgSzH. Ugyanis amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a kaszálást elrendelhetik, ha a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 százalékát és a parlagfűvel való borítottság a 30 százalékot meghaladja. Ekkor kártérítést sem kérhet a földműves – figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.

Ez az év azonban sok gazdálkodónak, földtulajdonosnak eddig csak kárt okozott az ár- és belvizekkel, az átázott talajokkal. E több százezer hektárt kitevő területeken ugyanis nemhogy a parlagfű elleni kaszálást nem tudják elvégezni, de még az életbevágóan szükséges permetezéseket sem, mert egyszerűen járhatatlanok a területek! Emiatt viszont a parlagfű elleni védekezésről szóló jogszabálynak sem tudnak eleget tenni. A Magyar Agrárkamara más agrárszakmai szervezetekkel közösen felkérte az agrártárcát, hogy a vis maior helyzetnek megfelelően járjon el a parlagfű elleni védekezést illetően is– olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.