Génmódosítás: áldás vagy átok?

Amerikában már sokakban aggodalmat kelt, vajon milyen következménye lesz annak, ha „elszabadulnak” a génmódosított (GMO) növények. Kutatók meglepve vették észre, hogy a génkezelt szója például kereszteződik a táblától viszonylag messze tenyésző vadon élő példányokkal, s így már ellenőrizhetetlen génállományú növények fejlődnek – ezt nevezik „génszökésnek”.

Vajon tartanunk kell a génmódosított élelmiszerektől? Milyen veszélyeket rejthet, s milyen előnyökkel járhat a gének megváltoztatása? - erre keresett választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele.

Egyes kutatók és civil szervezetek szerint kiszámíthatatlan következményekkel járhat a GM növények térhódítása. Európa ugyan igyekszik védekezni e termékek ellen. A kontinensen GMO terméknek számít az, ami legalább 0,9 %-nál több génmódosított összetevőt tartalmaz, és csak olyan élelmiszer engedélyezhető, amely nem toxikus. Ám Amerikában például nem tüntetik fel az élelmiszereken, hogy azok génkezelt alapanyagot tartalmaznak-e. Ráadásul azt is nehéz követni, hogy mely állatok takarmányozására használták a GM növényt. Akadnak, akik attól tartanak, hogy az esetleges mérgező hatás a húsban is megjelenhet, és az azt elfogyasztó ember számra is ártalmas lehet.

0Leggyakrabban a szója, a kukorica, a gyapot és a repce esik át génmódosításon. Az USA szójatábláinak 90 %-án már GMO növény terem. A génmódosítás célja az volt, hogy a rovaroknak és a gyomirtóknak, illetve a kártékony vírusoknak ellenálló, netán a szélsőséges időjárási viszonyokat tűrő fajtákat hozzanak létre. Mindez a termelők számára hasznos, ugyanis nem kell annyit permetezniük, növényvédelemre költeniük. Ám a fogyasztó számára nem föltétlenül előnyös, ha olyan növény kerül az asztalára, amely – hogy megvédje magát a kártevőktől – igen nagy mennyiségben termel rovarölőszernek számító mérget.

A dietetikusok szerint a GMO termékek második generációja már a fogyasztó számára is előnyökkel kecsegtet, így például folynak, folytak a kísérletek az élettanilag előnyös hatású Omega 3 zsírsavat tartalmazó szójával, a sok folsavat és vasat tartalmazó kukoricával, a kalciumot termelő cukorrépával. Mindez jól hangzik. Ám egyelőre a tudomány sem talál választ arra a kérdésre: mekkora árat fizet majd érte az ember, hogy genetikailag „átoperált” növényeket, állatokat fogyaszt.