Kistermelői szabályok 2.

Alaptermék, feldolgozatlan és feldolgozott termék - a három kategória közti különbséget elengedhetetlen ismerni, ha el szeretnénk igazodni a kistermelőkre vonatkozó értékesítési szabályok közt. Definíciót talán az alaptermékre a legkönnyebb adni: ez az, amivel még semmit sem csináltunk, csak megtermett, felnőtt, begyűjtöttük. Alaptermék a nyers zöldség, gyümölcs, az élőállat, az elejtett vad, a nyers tej, tojás, méz, gomba, az erdőben szedett gyümölcs, gyógynövény. Ha ez valamilyen kezelésen esik át, akkor már feldolgozatlan vagy feldolgozott terméknek számít aszerint, hogy mennyire változnak meg a tulajdonságai. Feldolgozatlan a termék például, ha daráljuk, őröljük, nyúzzuk, daraboljuk, tisztítjuk, fagyasztjuk - azaz ilyennek számít például a nyers hús, a pucolt hal, a halfilé. A feldolgozott termékeknek ehhez képest lényegesen megváltoznak a tulajdonságai, melegítjük, füstöljük, pácoljuk, érleljük őket, de kerülhetnek hozzájuk egyéb anyagok is. Ilyen termék a kolbász, a pasztőrözött tej, sajt, túró, vaj, gyümölcslé, lekvár, őrölt fűszerpaprika.

A kiskáté arra is kitér, hogy bizonyos feldolgozó folyamatokat a kistermelők egymás számára is elvégezhetnek, feltéve, hogy a termékek követhetőségét biztosítani tudják. Így megbízhatunk másokat a füstöléssel, aszalással, szárítással, őrléssel, vágással és húsfeldolgozással, ételkészítéssel, terménytisztítással, olajütéssel, préseléssel, pasztörizálással. Kistermelőként mások számára mi is elvégezhetjük ugyanezeket a szolgáltatásokat.

Ha az élelmiszer már a kezünkben van és szeretnénk továbbadni, több lehetőség közül választhatunk. Értékesíthetünk kereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési intézményeknek, de csak akkor, ha azok a saját megyében, Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 kilométeren belül vannak. Ha rögtön a végső fogyasztóknak árusítunk, akkor termékcsoportonként változnak a lehetőségeink. A saját gazdaságon belül minden termék értékesíthető. A saját megyében, Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 kilométeren belül működő piacokon, rendezvényeken, ideiglenes árusítóhelyeken – a vonatkozó szabályok betartásával - árusítható levágott baromfi, nyúl, a kistermelő által kifogott hal és általa megtermelt alaptermékből előállított egyéb élelmiszer a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsának kivételével. A legnagyobb szabadságunk nem állati eredetű alaptermékek, méz, méhészeti termékek és élőhal esetében van: ezeket a fentieken kívül Magyarország minden piacán, vásárán, rendezvényén és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyén értékesíthetjük. A megye, Budapest, illetve 40 kilométeres légvonal alkotta kusza határokon belül akár házhoz is szállíthatunk, de a házhoz jövő turistáknak is eladhatjuk élelmiszereinket a falusi vendégasztal keretében.

A falusi vendégasztalra mindent felpakolhatunk, amit saját gazdaságunkban állítottunk elő saját termésünkből, eseleg máshonnan vásárolt kiegészítő alapanyagok felhasználásával. Akár vágást is rendezhetünk, ha azt 48 órával korábban bejelentjük a területileg illetékes MgSzH-hivatalnál. A kötelező állatorvosi vizsgálatot ebben az esetben is el kell végezni, és amíg nincs biztos eredmény, csak sütve-főzve kínálhatjuk a vágott állatból frissen készült húskészítményeket. A vizsgálati eredmény megérkeztével a nyers hús lefagyasztható, de a vendégség utáni maradékokat később már nem értékesíthetjük - ezeket legfeljebb saját használatra szabad eltenni. Figyeljünk oda rá, hogy évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét és 2 szarvasmarhát vághatunk le, dolgozhatunk fel ilyen módon.

Ha a kistermelő egyedül nem tud megbirkózni az értékesítés nehézségeivel, a vele közös háztartásban élő személyek, házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője beugorhat helyette. Arra azonban mindig oda kell figyelni, hogy a szükséges okmányok ott legyenek az árusítás helyén. Kötelező magunknál tartani a termék-előállításról és -értékesítésről vezetett nyilvántartást, állati eredetű termékek esetén a hatósági állatorvosi bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát, illetve vágott állat esetén a hússzállítási igazolást is. (Ezekről az okmányokról bővebben írtunk sorozatunk első részében.) Ajánlott az értékesítés helyén tartani a nyilvántartásba vételről és a regisztrációs számról szóló igazolást is, továbbá egy orvos által kiállított papírt arról, hogy egészségi állapotunk megfelelő,a hatályos szabályok szerint ugyanis csak egészségesen állíthatunk elő és forgalmazhatunk élelmiszereket.

Ha csomagolt termékeket értékesítünk, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyét, a termék nevét, a minőségmegőrzési időtartamot, szükség esetén a megfelelő tárolási hőmérsékletet, illetve a termék tömegét - kivéve, ha a vevő jelenlétében mérünk. Csomagolatlan termékek esetén a kihelyezett termék előtt egy papírra, táblára írva elég feltüntetni a termék nevét, nevünket és címünket vagy a gazdaság helyét. Ha a kiskereskedelem vagy vendéglátás számára értékesítünk, akkor ezek a szabályok kicsit másképp alakulnak: a csomagolt termékeken külön rendeletben meghatározott jelölést kell alkalmazni, és a csomagoláson, a termék megnevezése elé oda kell írni: „kistermelői”, vagy méz esetén: „termelői”. Ha csomagolatlan élelmiszert adunk tovább, a kereskedővel tudatnunk kell a minőségmegőrzési időtartamot és a megfelelő tárolási hőmérsékletet. A kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetnie a kistermelő és a termék nevét a „kistermelői” vagy „termelői” jelzéssel együtt.

Cikksorozatunk harmadik, befejező részében a kistermelőkre vonatkozó higiéniai szabályokat és az esetleges szankciókat tekintjük át.