Nehezen hihető: nem is olyan drága a magyar élelmiszer

Az unió 27 tagországából csak a lengyelek, csehek, lettek, bolgárok és románok fizetnek kevesebbet az élelmiszerért, mint mi. Vélhetően meglepetést okoz, hogy a legolcsóbbak a lengyel boltok, majd következik a román, a bolgár, a lett, aztán jön a magyar.

Az élelmiszerárak az EU tagállamokban továbbra is nagy szórást mutatnak – állapítja meg cikkében az Agrár Európa Hírlevele. 2009-ben a 27 tagállam átlagánál Lengyelországban voltak a legalacsonyabbak (64%) és Dániában a legmagasabbak (139%). Ezen belül a legnagyobb árkülönbségek az ír és a bolgár dohányárak (217 kontra 46 %) és a finn és a romániai alkoholárak között vannak (170 kontra 70 %). Az összehasonlítást az Eurostat és az OECD közös felmérésében használt úgynevezett élelmiszer árszint index teszi lehetővé. Ez az EU 27 tagállamának átlagos szintjéhez képest mutatja meg az átlagos élelmiszer árszínvonalat, 500 termék ára alapján.

Kontinensünkön Norvégiában a legdrágábbak az élelmiszerek, az EU 27 átlagánál 53 százalékkal. Míg a közösségen belül Dánia a legdrágább hely. A húsfélékért Svájcban kell a legtöbbet fizetni (197%) és Lengyelországban a legolcsóbbak (56%). A kenyér Dániában (146%), a tejtermék Norvégiában a legdrágább (169%). A legolcsóbban kenyérhez a bolgárok, tejtermékhez a lengyelek juthatnak hozzá. A magyarországi élelmiszerárak az EU átlagának 79 százalékán álltak 2009-ben. A kenyérárak 71, a húsárak 72, a tejtermékek 89 százalékán álltak az EU átlagnak.

Az EU-n belül gyakorlatilag minden élelmiszer termékcsoport árai időben közelítenek egymáshoz. A legkisebb mértékben az alkoholmentes italok árai (-12,9%) közelítettek egymáshoz a tagállamokban, míg legnagyobb mértékben az alkoholos italoké. Kijelenthető, hogy 2003 és 2009 között a különböző élelmiszerek átlagos árainak szórása 20 és 30 százalékos mértékben mérséklődött.

Élelmiszerek árszin-indexe 37 európai országban
2009, EU 27=100, %

forrás: eurostat