Bomba robbant a mezőgazdaságban

Napokkal ezelőtt a szaktárca közleménye arra bátorította a gazdálkodókat, hogy az időjárási anomáliák miatt vis maiorra hivatkozva nem muszáj teljesíteni szerződéseiket, amennyiben arra jogi lehetőségek megalapozottnak mondhatók. Ezt a Gabonaszövetség szerint sok gazdálkodó arra használja fel, hogy elálljanak szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésétől. Amire sok esetben azért kerít sort a gazdálkodó, mert a mostani kedvező áraknál lényegesen alacsonyabb felvásárlási árat tartalmaz a hónapokkal ezelőtt aláírt szerződése. Ugyanakkor sok ezer gazdálkodó került tényleg olyan helyzetbe, hogy nem termett elég gabonája, repcéje, így képtelen önerőből teljesíteni szerződését, a felvásárlók viszont ennek ellenére követelik annak teljesítését. Ennek elkerülésére hívta fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara még a nyár elején, mikor azt tanácsolta, hogy ne adás-vételi, hanem megfelelően szövegezett termékértékeítési szerződést kössenek a gazdák, ugyanis utóbbinál figyelembe kell venni a terméscsökkenést.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szabad Föld Online-hoz eljuttatott sajtóközleményében kifejti, hogy a szélsőséges időjárás miatt ez évben jelentős terméskieséssel együtt járó károkat szenvedtek el a gazdálkodók. Mintegy 200 ezer hektár mezőgazdasági területen nyílt vízborítás volt és további 400-500 ezer hektár területen a víztelítettség miatt művelhetetlenek voltak a területek és elpusztultak a növények.

Ezen túlmenően, kiterjedt területeket sújtottak jég- és viharkárok, sok helyütt megsemmisült a növényállomány és ennek következtében tetemes terméscsökkenés következett be. Több esetben a lakosság és a települések védelme érdekében mezőgazdasági termőterületekre engedték a vizet, a nagyobb katasztrófák megelőzése érdekében.

Ezek a vis maior események okozzák a korábban megkötött terményértékesítési szerződések teljesítésének nehézségeit, egyes esetekben teljes ellehetetlenülését.
A vis maior eseményeket és azok tényleges hatásait az állami hatóságok megfelelő ellenőrzés után elismerik (MgSzH, MVH) és ennek alapján az állami és uniós kötelezettségek teljesítésekor figyelembe veszik.

Megdöbbentő, hogy egyes, a mezőgazdasági termelők helyzetét jól ismerő kereskedők és feldolgozók figyelmen kívül hagyják a természeti katasztrófák hatásait, nem tárgyalnak az érintett termelőkkel, terményt és kötbért követelnek tőlük a szerződésre való hivatkozással.

Ebben a helyzetben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint szükséges és helyénvaló volt a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye, álláspontjának ismertetése, mely szerint elfogadhatatlan, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a gazdálkodókat sújtó vis maior helyzetet és meg nem termelt terményt valamint kötbért követelnek tőlük.

A tárgyalástól mereven elzárkózó és vonakodó kereskedőket a MOSZ emlékezteti a két évvel ezelőtti, a mostanival ellentétes helyzetre. Akkor a kereskedők a szerződésben korábban rögzített magas árakat a termelőkre kényszerített szerződésmódosítással egyoldalúan csökkentették, vagyis „lenyomták a termelők torkán”. Az akkori helyzet nem a természeti csapások következtében alakult ki, hanem a kereskedők, feldolgozók elszámították magukat a piaci ár vonatkozásában és annak alapján kötöttek szerződést. A kényszerített szerződésmódosítást a működőképességük fenntartására irányuló intézkedésként indokolták.

Ennek tükrében különösen érthetetlen, hogy miért nem fogadják el, az európai gyakorlatban jól ismert, a rendkívüli időjárás következtében kialakult helyzetet indokként? Ezért a MOSZ megalapozottnak tartja a Vidékfejlesztési Minisztérium figyelemfelhívását, mely szerint valamennyi jogviszonyra kiterjedő körülményként kell értelmezni a vis maior esemény bekövetkeztét.

A MOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a vis maior események, köztük a rendkívüli időjárás okozta fizikai és gazdasági ellehetetlenülés jogi kategória és ennek alapján a szerződések módosítása a gazdaság valamennyi érintett szereplőjének az érdeke is. Elítélik, az egyes kereskedők tárgyalásokat elutasító gyakorlatát, és visszautasítják a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és - Kereskedők Szövetsége közleményében feltételezett rosszhiszeműséget, amely szerint vélelmezik, hogy a vis maior igazolásokkal csalást és közokirat hamisítást követnének el. Az ilyen gondolkodás nem az együttműködés és a megoldás irányába hat, hanem a kapcsolatok rombolására irányul.

Hatósági bejelentéseket tesz a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), mert több terményfelvásárló fenyegetéssel igyekszik fedezetvásárlásokra kényszeríteni a termelőket – mondta az agromonitor.hu-nak Jakab István, a szervezet elnöke és a parlament alelnöke, aki parlamenti felülvizsgálatot kezdeményez annak kiderítésére, milyen hatékonysággal használják ki támogatással épült gabonatároló kapacitásaikat azok a kereskedők, akik most az érdekképviselet szerint kiszolgáltatottá teszik a termelőket.

Sorra érkeznek a bejelentések a Magoszhoz amiatt, hogy több gabona- és olajosnövény-felvásárló társaság veszteségnövelő fedezetvásárlásokkal fenyegeti a termelőket, ha nem szállítják le a korábban kötött szerződésekben vállalt terménymennyiséget – közölte Jakab István. Hozzátette: a profi ügyvédekkel dolgozó cégek azokra az adásvételi megállapodásokra hivatkoznak, amelyeket a gazdálkodók most nem tudnak teljesíteni, mivel a természeti csapások miatt jelentős terméskiesést szenvednek és ezt hatósági vis maior dokumentumokkal igazolni is tudják. A felvásárlók fenyegetései – mivel azok szóban hangzanak el - nem felelnek meg a polgári életben megszokott törvényes viselkedésnek és inkorrekt lépéseknek tekinthetők – fogalmazott az érdekképviselet elnöke.

A Magosz minden törvényes eszközt felhasznál, és az illetékes hatóságokhoz fordul az ügyben – jelentette ki Jakab István. A termelői értelmezések szerint a felvásárlók visszaélnek gazdasági erőfölényükkel, ezért felmerül a versenyhivatali bejelentés lehetősége is. Emellett az elnök parlamenti felülvizsgálatot kezdeményez annak kiderítésére, milyen hatékonysággal használják ki támogatással épült gabonatároló kapacitásaikat azok a kereskedők, akik most az érdekképviselet szerint kiszolgáltatottá teszik a termelőket.