Itt kopog a GMO az ablakon

A napokban a Romániai Szárnyastenyésztők Egyesületén, valamint a Mezőgazdasági Termelők Szövetségének Ligáján volt a sor a lobbizásban. A két szervezet azt ecsetelte, hogy egyrészt a GMO-k Romániát a gabonapiac fontos szereplőjévé tennék, másrészt pedig csökkenne az ország függése a behozataltól, a világpiaci tendenciáktól. Erről több romániai lap is beszámolt, például az Új Magyar Szó is. A két gazdaszervezet nem felejtette el a globális piacon egyre csak növekvő keresletet és árakat meglengetni a nagy nyilvánosság előtt.

A ténykedésük akár sikerrel is járhat, hiszen minden romániai GMO-k ura és parancsolója természetesen maga az agrárminiszter, Valeriu Tabara. Vele kapcsolatban azt kifogásolja egy 73 civil szervezetből álló társulás, hogy szerződéses viszonyban állna a Monsanto vállalattal, a világ első számú GMO előállítójával. Tény, hogy a korábban, 1994–1996 között már egyszer miniszterkedett Valeriu Tabara, később pedig a képviselőház agrárbizottságának volt az alelnöke. Azután pedig különböző kutatási és tanácsadási szerződései voltak GMO-kat előállító cégekkel, így 2007-ig a Monsantóval is. Hogy ez mit is jelenthet? Valóban, elsősorban azt, hogy esetleg előnyben részesíti korábbi partnereit bizonyos esetekben. Valamint azt, hogy egy kiváló szakemberről van szó – aki nem mellesleg 30 éve folytat kutatómunkát a genetika területén, tehát tudja, hogy mit beszél.

„A GMO növények termesztését illető döntésekről azt szeretném tudomásra hozni, hogy az én mandátumom idején e döntések csakis tudományos alapokon lesznek meghozva” – áll a miniszter kommünikéjében. A minisztérium minden esetben külön vizsgálatot fog elvégezni, amely munkába be fogja vonni egyrészt az összes érdekelt honi minisztériumot és hatóságot, másrészt pedig ki fogja kérni az európai élelmezésbiztonsági hatóság véleményezését is. Miközben a kukoricatermesztésben Románia – várhatóan vagy váratlanul, nem egyeznek a vélemények -- hirtelen a világ élvonalába került. Becslések szerint az idei rekordtermés kétszerese is lehet a tavalyinak. Idén Romániában mintegy 9 millió tonnát takaríthatnak be, s ezzel az eredménnyel keleti szomszédunk a tíz legnagyobb kukoricatermelő ország közé kerül – csak olyan nagy kiterjedésű országok előzik meg, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Brazília vagy Argentína. Szélsőséges időjárás ide, természeti katasztrófák oda – Románia olyan hagyományosan nagy kukoricatermelőt utasít maga mögé, mint Ukrajna, Spanyolország avagy Oroszország. Pedig csupán hektáronként 4 tonnát termett a tengeri, szemben a 6,5 tonnás uniós átlaggal. Hogy mennyi lehetne a termés, ha GMO kukoricát vetettek volna? 8 vagy 12 tonna? Nem tudhatjuk. Legalábbis egyelőre nem – a jövő bármit hozhat.