Katasztrofális az idei év

Az ország méhészei mind egyetértenek abban, hogy a 2010-es év mélyrepülést hozott az ágazatnak, viták egyedül azzal kapcsolatban lehetnek, hogy az elmúlt tíz, húsz, vagy ötven év legrosszabb termése az idei. Bár hagyományosan hazánk az Európai Unió legnagyobb mézexportőre, most ezt a címet várhatóan nem fogjuk kiérdemelni: a szokásos termésnek csak körülbelül a 60 százaléka készült idén a kaptárakban. Heves megyében például a heol.hu cikke szerint a méhészek több mint fele csak minimális mézterméssel számolhat, ha van egyáltalán mit számolni. A kieső termést szinte mindenhol áremeléssel próbálják pótolni – az akácméz ára 30-40 százalékkal, a vegyes virágmézé 10-20 százalékkal nőtt –, de ez csak azon segít, akinek van mit eladnia, s a nagyon csekély termés miatt azon sem sokat.

Bíró Péter, az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke a heol.hu-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy már a szezon kezdetekor, a repcével is problémák voltak, amit csak tetézett a rossz akácidény. A rövid virágzás hűvös, esős időben zajlott, márpedig a méhek 20 fokos nappali hőmérséklet alatt nem szívesen indulnak gyűjtögetni. Mivel a vegyes virág mellett az akácméz az egyik legkedveltebb méhészeti termék, ez a terméskiesés komoly problémát okoz a méhészeknek. Később a napraforgó sem nyújtotta az elvárt teljesítményt, így még a vándorméhészek is kevés mézet tudtak kipergetni.

A rossz termés mellett komoly gondot okoznak a mézhamisítások és a méhlopások is. Szeptember végén Tatabányán tüntetést is szerveztek a méhészek a tapasztalatok szerint nagy tételben, szervezetten működő méhlopások ellen, melyek idén már körülbelül 300 millió forintos kárt okoztak az ágazatban. Évente több mint 200 méhcsalád-lopás történik hazánkban - mondta a szoljon.hu-nak Molnár Ferenc Jász-Nagykun-Szolnok megyei méhészeti tanácsadó. Egy-egy akció során 40-70 méhcsalád tűnik el, a kárérték általában 1-2,5 millió forint körüli, de az elkövetőket az esetek többségében nem találják meg, vagy ha mégis, alig kapnak büntetést. A tatabányai tüntetés épp egy hasonló ügy kapcsán szerveződött: egy meglopott gazda megtalálta kaptárait, rendőri engedéllyel visszavette azokat, de később a tolvaj őt perelte be azzal, hogy a kaptárokba telepített méhek a sajátjai voltak, s a kieső méztermés miatt kártérítést követel.

Bíró Péter szerint az ágazatnak hosszú távon az sem tesz jót, hogy 2008 óta egyre többen kezdenek méhészkedésbe. Az új gazdák többségének kevés a szakértelme és a tapasztalata, ezért a többi méhésznek is kárt okozhatnak. Ráadásul országunk már méheltartó képességének határán van: négyzetkilométerenként 10 méhcsaládos arányunkkal nem csak Európában vagyunk csúcstartók, de a világ élvonalába tartozunk. A növekvő méhsűrűség egyik oka minden bizonnyal az, hogy a tisztes megélhetéshez ma már háromszor-négyszer annyi méhcsalád szükséges, mint húsz éve, így a közeljövőben komoly válságba kerülhet az ágazat.

A katasztrofális év végén a méhészek nem várhatnak sok kárpótlást: méheikre nem lehet biztosítást kötni, és a növénytermelő gazdákkal ellentétben ők kárenyhítést sem kapnak az államtól. Az egyetlen anyagi pluszt most az európai uniós támogatás jelentheti: Brüsszel a közelmúltban jelentette be, hogy a 2011-től induló három éves időszakban ötödével növeli a méhészeknek adott szubvenció összegét. A magyar gazdák így méhcsaládonként 5 eurónyi támogatáshoz, vagyis évente összesen 1,2 milliárd forinthoz juthatnak.