Újabb ár- és belvízhullám érkezik

Áradni fog a következő két hétben a Zala folyó, és ez a fél Dunántúl vízgazdálkodására kihat. A Kis-Balatonba vezetett víz miatt emelkedik a Balaton vízszintje, a Sió mentén élők jelentős belvizesedésre számíthatnak. A mezőgazdasági munkák is állnak.

GazdanetIlijin Kinga2010. 10. 02. szombat2010. 10. 02.

Kép: OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Újabb ár- és belvízhullám érkezik
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Nem csak Északkelet-Magyarországon okoz gondokat a víz: a problémák Zala megyében és a Balaton környékén is jelentősek, augusztusban és szeptemberben az átlagos csapadékmennyiség négy-ötszöröse esett a térségben. A Zala vízgyűjtő területén az elmúlt napokban is sok eső hullt, és az ennek eredményeként levonuló ár a következő két hétben meg fogja nehezíteni a környékbeliek életét. Az MTI úgy tudja, a két hét alatt Velencei-tónyi vízmennyiséget kell majd átvezetni a Kis-Balatonba, hogy a Zala menti területeket megvédjék az árvíztől, így azonban a Balaton vízszintje fog vészesen megemelkedni. Miközben a tó maximális üzemi vízszintje 110 centiméter, a vízmagasság már most 122 centiméter fölött van, s a Zala vizével együtt akár a nyári, 125 centiméteres rekordmagasságot is túllépheti. Ha ebben a két hétben sok lesz a csapadék, vagy erős az északi szél a tó fölött, délnyugaton a víz kimerészkedhet a partokra.

Laki István, a Kis-Balaton üzemmérnökségének vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a Kis-Balaton és a Zala környékén érvényben lévő másod-, illetve harmadfokú készültséget nem kell majd megemelni. Ez részben annak is köszönhető, hogy a Sió-csatorna zsilipjét a jelenleginél is jobban megnyitják, és még több vizet engednek le a Duna felé - ez ugyanakkor veszélyeztetheti a Sió-menti településeket és földeket is, ahol már most sok a belvíz, és nem biztos, hogy a talaj fel tudja majd szívni a megnövekedett nedvességet. A vízügyi szakemberek arra készülnek, hogy a keletkező talajvizet a Sióba szivattyúzzák vissza.

A sok csapadék, a belvíz a mezőgazdasági munkáknak sem kedvez. Fentős János, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatóhelyettese az MTI-nek beszélt arról, hogy a gépek sokfelé nem tudnak a földekre menni, ezért kárba veszhet a termés. A repce ötödét még nem vetették el, de már nem is érdemes, mert az egyre hidegebb időben csak megfagyna a talajban. A napraforgó ötödét nem tudták még learatni, ahol mégis sikerült, ott az átlagnál gyengébb a hozam, és ami megtermett, az túl nedves, így jelentősen nőnek a szárítás költségei. A kukorica betakarítása is késik, de az is lehet, hogy már semmi sem lesz belőle: a korai fagyok tönkretehetik a csöveket, amiket egyelőre a túl magas nedvességtartalom miatt nem lehet betakarítani.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!