Egyre nagyobb gondban a gabonapiac

Kiszámíthatatlanabbá válhat a gabonapiac a következő években az éghajlatváltozás okozta időjárási szélsőségek miatt. A hatásokból elég jó ízelítőt kaptunk az idén: Oroszországban, Ukrajnában, Kazahsztánban, Argentínában, Ausztráliában a szárazság, Kanadában, Pakisztánban és több európai országban a túl sok víz miatt hoztak átlagon aluli termést a gabonatáblák.

A világpiaci árakat a leginkább az orosz helyzet befolyásolta, hisz a keleti nagyhatalom, a világ harmadik legnagyobb exportőre először 2010 végéig, aztán egy hosszabbítással jövő júliusig leállította gabonaexportját. Az orosz gabonaraktárakban ötödével csökkentek a készletek tavaly óta, de a meglévő terményben is kisebb arányban van a búza. Az aratás a napokban fejeződött be, 19,3 mázsás hektáronkénti átlag mellett a földekről idén a tavalyi mennyiség kétharmadát tudták betakarítani. A meglévő készletekkel együtt ez éppen fedezi a belső fogyasztást.

A nemzetközi helyzet komolyságát mutatja, hogy a gabona tőzsdei ára többször is csúcsot döntött az elmúlt időszakban. Augusztusban 5 százalékkal nőtt a gabonaár, Mozambikban tízen haltak meg a 30 százalékos kenyérár-emelkedés miatti zavargásokban. A világszerte jelentkező terméskiesést érdemben csak az Egyesült Államok hozamnövekedése tudja ellensúlyozni.

Valószínűleg hazánk is Amerikából importál majd búzát - vélekedett a hónap elején Varga László, a Gabonaszövetség elnöke. Az SZFO-n is megjelent információk alapján hazánk közel egymillió hektáros búzatermő területéről idén 3,7 millió tonnányi termést takarítottak be, ennek nagy része, 3 millió tonna azonban a kereskedőknél landolt, akik a búza nagy részét – szeptember végéig 700 ezer tonnát – rögtön exportáltak is. Néhány hete több malom is leállt az alapanyag-hiány miatt, Észak-Magyarországon pedig akad, aki már most szlovák importból dolgozik. Hosszú távon azonban amerikai importra szorulhatunk – véli Varga László –, hiszen a környező országokban sem olcsóbb a gabona.

Az import egyben áremelkedést is hoz: a liszt másfélszeresére drágulhat, így várhatóan a kenyér ára is jelentősen nő a tél végén. Azért akkor, mert az előzetes becslések szerint legfeljebb februárig tart ki a hazai étkezési minőségű búza. További gondot jelent, hogy idehaza őszi búzából is keveset vetettek – de a sokfelé még mindig belvizes, felázott területeken eleve kudarc lett volna belekezdeni a munkába. Így aztán marad nekünk az importáru – a belföldi szükségletek kielégítésére egyébként elegendő, mégis külföldre eladott idei gabonatermés helyett.