Könnyebb lesz a kisvágóhidak élete

A vidékfejlesztési tárca vezetője a napokban módosította azt a rendeletet - 75/2003. (VII.4.) FVM rendelet -, mely a vágóállatok vágás utáni minősítését szabályozza. Ebben - 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet – meghatározza azt a vágási kapacitást, ami még mentesül a minősítési kötelezettség alól. Ez kifejlett szarvasmarhára vonatkozóan éves átlagban hetente legfeljebb 75, sertés esetén 200 állatot jelent. Módosítja a minősítés végrehajtását is, melyet vágósertésnél a szúrást követően 45 percen, vágómarha, vágójuh és vágókecske esetében 60 percen belül kell elvégezni. A mostani rendelet pontosítja a „Vágóhíd üzemeltetője” valamint a „Minősítő szervezet”, a „Kifejlett szarvasmarha” illetve a „Tenyészállat” fogalmát is.

A minisztérium a vágási kapacitás ily módon történő meghatározásánál lényegében a Magyar Agrárkamara tavaly nyáron felvetett javaslatainak – amely az EU szabályozással koherens volt - teljesen megfelelően rendelkezett. Tavaly nyáron ugyanis az FVM módosította a jogszabályt, amely ellen a kamara többször is felszólalt, az ügyben két esetben is levelet fogalmazott. A vágás utáni minősítés oka röviden, hogy egyrészről a gazdálkodók az azonos minőségű végtermékért azonos árat kapjanak, másrészt EU-s szinten a minőséghez kapcsolt piaci árak monitorozása megvalósulhasson.

Ezekben többek között a MA főtitkára azt írta, hogy „A 75/2003 (VII. 4.) FVM rendelet módosításának újbóli felülírásával nem értek egyet, mert az Európai Bizottság által ránk rótt kötelezettségek további szigorítása kimondottan azon gazdálkodókat hozná hátrányos helyzetbe, akik saját hizlalt sertéseiket dolgozzák fel.”
„Mivel a Bizottság...szerint heti 200 db sertés vágása engedélyezett, továbbá az olyan vágóhidakon sem kötelező a vágás utáni minősítés, ahol csak saját tenyésztelepen hizlalt állatok kerülnek vágásra és darabolásra....Az EU szerint a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a minősítési rendszert a 12 hónapos vagy annál idősebb korban levágott marháknál kell alkalmazni, illetve annak alkalmazása nem kötelező az olyan vágóhidak esetében, amelyek éves átlagban hetente legfeljebb 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak. Tehát az Önök által előterjesztett jogszabálytervezettel továbbra sem értek egyet és kérem az általam felsorolt érvek figyelembevételére.”

A mostani rendeletmódosítás lényege tehát, hogy megkönnyíti a helyi szintű ellátásban érdekelt kisebb vágóhelyek működését, a helyi húsforgalmazás elősegítését.