Íme az ország legszebb tőgye!

Hogy az etyeki bor bevonuljon a köztudatba, kellett egy Rókusfalvy Pál, a maga kapcsolatrendszerével. Ahhoz pedig, hogy az etyeki tejért is sorba álljanak az emberek, kellett egy Hegedűs Imre, aki a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. ügyvezető igazgatójaként mindent elkövet a népszerűsítésért. Hét éve vezeti a gazdaságot, melynek fő bevételi forrása a tejből származik. Ez manapság nem egy biztonságos megélhetési forrás, hiszen a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak, de leginkább a multinacionális áruházláncoknak, amelyek olcsó importtal alacsonyan próbálják tartani az árakat.

Ebből a helyzetből csak a direkt értékesítéssel, a feldolgozással lehet kimozdítani a gazdaságot, gondolta Hegedűs Imre. Öt évvel ezelőtt vásároltak három kisteherautót, amikkel házhoz szállították a tejet. Az emberek vették, mint a cukrot, 180 forintért, miközben a felvásárló csak 55 forintot fizetett. Nem volt kétséges, hogy ezen az úton kell tovább haladni, ezért beszereztek még tizenegy autót, így a környéken és a fővárosban már 25-30 ezer ember issza az etyeki tejet. Felállítottak negyven automatát is, de abból nem fogy úgy a tej, mint a kocsikról. Megfejtették a titkát is: az automata nem mondja Mari néninek, hogy csókolom, hogy tetszik lenni, és Mari néni is jobban szeret sorban állni, a többiekkel beszélgetni.

– Az energiám felét arra fordítom, hogy a tejünket népszerűsítsem – mondta az igazgató az Ödön-majorban található tehenészeti telepükön. Mert nekem nincs gondom a termelésre, hiszen olyan remek szakemberekkel vagyok körülvéve, akik világszínvonalon művelik a tenyésztést, a tejtermelést. Ödön-majorban hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek: már az 1800-as évek közepén, a Bach-korszakban is szállítottak tejet a fővárosi polgároknak. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően 2100 holstein-fríz szarvasmarhánk van, ebből 965 fejőstehén. Két ellés között átlagosan majdnem tízezer liter extraminőségű tejet adnak, amivel a legjobbak közé tartozunk; a rekordertől pedig naponta ötven litert fejünk.

Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen az állatok igényeit, kényelmét tökéletesen kielégítik, jegyzem meg magamban, amikor az igazgató körbevezet az istállókban. Ritka az ilyen gazdaság, ahol a tehenek ennyire tiszták, hiszen szalmán pihennek. Minden állatot legalább két hónapra „edzőtáborba” küldenek, azaz legelőre hajtanak, hogy még egészségesebbek legyenek. Takarmányaikat saját maguk termelik meg, a lucernaszéna és a kukoricaszilázs illata arról árulkodik, hogy a tehenek élvezettel fogyaszthatják.

– Nézze, ez itt Nelly nevű tehenünk. Azért vagyunk rá büszkék, mert az idei kaposvári holstein-fríz show-n nagydíjas lett: övé az ország legszebb tőgye kitüntetés. Ő képviselte hazánkat az olaszországi Cremonában megrendezett európai versenyen, ott a középmezőnyben végzett. Anyja, Ica megnyerte a legutóbbi OMÉK-ot. Számunkra nagyon fontos, hogy ezek az értékes gének tovább öröklődjenek. A még nagyobb tejtermelés reményében a legjobb bikák spermáival termékenyítünk. Látja a tehenek nyakán azt a kék műszert? Ez a mozgásukat méri. A kapott adatok alapján tudjuk, mikor ivarzanak, s akkor gyorsan közbelép az inszeminátor.

Hegedűs Imrét élvezet hallgatni, akár továbbképző tanfolyamokat is tarthatna. Mert itt csak tanulni lehet. Például azt, hogy miként lehet tejtermelési válság közepette is talpon maradni. Elárulja, hogy a tejen kívül már tejfölt, túrót és háromféle sajtot is kínálnak vásárlóiknak, miután felépítették Herceghalomban a feldolgozó üzemüket. Gyártanak csokis-túrós desszertet Túró Gyuri és Túró Juci néven. Csomagolása is újszerű, hiszen Magyarország énekes madarait ismerhetik föl rajta a gyerekek. Azaz a jövő vásárlói, akikkel meg akarják szerettetni a tejet.