Földfoglalás

Egy kicsit fellélegezhettek azok, akik attól féltek, hogy májustól nyitottá válik a földpiac és külföldiek kezdik felvásárolni a magyar termőföldet. Brüsszel ugyanis meghosszabbította a moratóriumot.

GazdanetO. Horváth György2011. 01. 09. vasárnap2011. 01. 09.
Földfoglalás

Decemberben érkezett a hír Brüsszelből, hogy az Európai Unió Bizottsága helyt adott a magyar kérésnek és három évvel meghosszabbította a földvásárlási moratóriumot. Azaz: 2014 májusáig külföldiek nem vehetnek Magyarországon termőföldet, csak azokkal a feltételekkel, mint eddig. A magyar moratórium meghosszabbítását még egy évvel ezelőtt a Bajnai-kormány kérte informálisan, majd ez év szeptember elején hivatalosan a Fazekas Sándor vezette tárca készítette el a meggyőző indoklást.

A vidékfejlesztési miniszter a brüsszeli döntést követően bejelentette, hogy a következő három évben sokat kell dolgozni azon, hogy megfelelő birtokviszonyok, földárak és bérleti lehetőségek alakuljanak ki. Ugyanis 2014 után már mindenképpen ki kell nyitni az EU-tagok előtt a magyar földpiacot. Ekkortól tehát mind a magánszemélyek, mind a cégek, társaságok, befektetési alapok korlátozás nélkül vehetnek majd földet. Pontosabban az addigra megvalósuló, de az uniós normáknak megfelelő korlátozással szabaddá kell tenni a piacot.

Van tehát még három évünk arra, hogy rendezzük földviszonyainkat, melyeket alapvetően a ’90-es évek elején elkezdett kárpótlás és privatizáció formált olyanná, amilyen. S hogy milyen? Elaprózott, 2,5 millió magánszemély tulajdonában vannak a földek. Ráadásul még mindig legalább egymillió hektár van közös tulajdonban, ami gátja a birtokviszonyok rendezésének, életképes birtoktestek kialakulásának. Jellemzi a helyzetet, hogy a 2,5 millió tulajdonos mellett 180-190 ezer regisztrált tagja van a magyar mezőgazdaságnak. Ebből is következtethetünk arra, hogy a földbirtokosok jó része nem maga hasznosítja területét, hanem bérbe adja a földet.

 

Akad tehát munka, ráadásul az új kormány markánsan át akarja szervezni a mezőgazdaságot. Az általa favorizált kis- és családi termelői körnek szeretne kedvező feltételeket létrehozni, meghatározóvá akarja tenni a környezetkímélő gazdálkodást. Ennek részleteit ebben az évben dolgozzák ki, egyrészt egy tíz évre szóló agrárstratégiában, másrészt egy-egy szakterületre koncentráltan. Ennek része a készülő új földtörvény, mely a tervek szerint olyan jogi környezetet teremt, mint például a német, francia, dán földszabályozás. A lényeg, hogy 2014 után is védelmet biztosítson a magyar földnek, a termelőknek. A terv az, hogy azok juthassanak földhöz, akik élethivatásszerűen azt művelik, a lehetőségekhez képest kizárják a befektetésjellegű, spekulatív jellegű üzleteket, amelyek felhajtják a földárakat és elveszik a lehetőséget a gazdáktól.

Fontos, hogy a gazdáknak legyen pénzük földet venni, de ehhez hitel- és biztosítási rendszer, speciális agrárbank kell, mert ettől függ a föld ára, ettől függ a fizetőképes kereslet. A cél, hogy 2014-re úgy emelkedjen jelentősen a magyar föld ára, hogy azt az agráriumból élők kereslete növeli, s nem spekulatív nyomásra történik. Valószínűleg ezt igencsak nehéz lesz megvalósítani.

Ezek is érdekelhetnek