Változtatunk vagy éhezünk?

Azonnali lépésekre van szükség, hogy negyven év múlva is biztosítható legyen a világnépesség élelmiszer-ellátása - állítják francia kutatók. Időközben a tőzsdéken újra rekordmagasságokba szökött a gabonaár.

GazdanetIlijin Kinga2011. 01. 17. hétfő2011. 01. 17.
Változtatunk vagy éhezünk?

Szinte lehetetlent kérnek a világtól az Agrimonde, vagyis Agrovilág című tanulmány szerzői - számol be az MTI. A francia kutatók szerint a következő negyven évben nem kevés teendő vár ránk: növelni a mezőgazdasági termelékenységet, csökkenteni vegyszer- és fosszilisenergia-függőségét, visszafogni az élelmiszerpazarlást, fokozni a környezetvédelmi erőfeszítéseket és mérsékelni a mezőgazdaság kitattségét a gyakori és szélsőséges áringadozásoknak. Minderre azért van szükség, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárd körülire növekvő népességet el tudjuk látni élelmiszerrel.

Azt, hogy a cél mennyire távoli, jól jelzi, hogy a gazdaságilag fejlett államokban jelenleg 25 százalék körüli a pazarlás - vagyis az a veszteség, ami az élelmiszer terjesztése és fogyasztása során keletkezik. A világ szegényebbik felén eközben rendszeres az élelmiszerhiány, legutóbb Algériában törtek ki áldozatokat is követelő zavargások a drasztikus áremelkedés miatt. Az afrikai kontinens az élelmiszerellátás szempontjából egyre inkább importfüggővé válik, ezért számukra nagy segítséget jelentene a külkereskedelmi lánc megerősítése, biztonságosabbá tétele.

A hosszú távú kilátások mellett rövid távon is érzékelhetők már a részben a növekvő népességnek, részben a klímaváltozás hatásainak betudható változások. Néhány napja világszerte megemelkedtek például a tőzsdei gabonaárak, miután az Egyesült Államok agrárminisztériuma, az USDA közzétette előrejelzését a várható készletekről. Az Agrárszektor információi szerint a búza, a kukorica és a szójabab ára is elérte, illetve meghaladta a két évvel ezelőtti csúcsot, s a készletek olyan szűkösek, hogy a kereslet csak az áremeléssel szorítható le a kínálat szintjére.

Ezek is érdekelhetnek