Büntetik, ha valami jogtalanul „magyar”

Ma már kimondottan előnyt jelent, ha egy termék „magyar”, netán „kiváló”, „kézműves”, „hagyományos”, „termelői” jelzőkkel ellátva kerül a piacra. Az áruházak, gyártók rájöttek arra, hogy a vevők egyre inkább e megjelöléseket keresik, egyrészt, mert hazafiak, másrészt, mert a sok nyugatról induló élelmiszer-botrány miatt, egyre inkább bíznak a valóban megbízhatóbb magyar termékekben. Így fordulhat elő – hogy csak a legutóbbi esetet említsük, a nemzeti trikolórral ékesített etióp bab került piacra -, hogy manapság nyakra-főre ilyen élelmiszert látunk a polcokon, egyes felmérés szerint nagyjából 45-50 ilyen logó van. Sokszor becsapás az egész, megtéveszti a fogyasztókat. Hogy változzon a helyzet, hogy valóban a minőségi és magyar legyen „különleges” és „magyar”, a vidékfejlesztési tárca kidolgozta ennek szabályozását. A magyar termékről szóló rendelettervezet éppen most került nyilvánosságra és kezdődött el a társadalmi vitája. Ugyanakkor más változások is lesznek.

Az élelmiszerelőállításnak szigorú szabályai vannak, melyet a Magyar Élelmiszerkönyv foglal össze. Ennek három kötete van. Az elsőben az uniós irányelvekből átvett, kötelezően betartandó előírások találhatók. A második kötet az uniós ajánlások, valamint a magyar, nemzeti előírások, irányelvek gyűjteménye. A harmadikban pedig azt írták le, hogy milyen alapvetések szerint kell lefolytatni az élelmiszervizsgálatokat. (folytatás!)

A vidékfejlesztési tárca a Magyar Élelmiszerkönyv második fejezetéhez tartozó újításokat kezdett el tavaly, s folyamatosan bővíti a nemzeti irányelvek gyűjteményét. Bevezette például az alapszint mellett az Emelt szintű előírások gyűjteményét. Míg az első mindenkire vonatkozik, tehát ebben írják le, egy-egy termék összetevőinek körét, azok arányait, minimális megkövetelt minőséget, addig az emelt szintnél már ezeknél magasabb minőségi elvárásokat fogalmaz meg. Ez nem kötelező, de például, aki ezentúl azt akarja ráírni a lekvárjára, hogy Prémium, vagy Különleges minőség, akkor az itt foglaltak szerint kell eljárnia. Lekvárnál például megszabják, hogy 100 gramm termékben minimum 60 gramm gyümölcsnek kell lennie, csak pektint adhatnak hozzá, üvegben és porcelánban lehet forgalmazni, tartósítószert, aromát, édesítőszert, színezéket nem tartalmazhat. Hasonlóan kész a méz és a szörp emelt szintű elvárásainak a gyűjteménye. Most a különféle tejtermékek, sütőipari termékeken dolgoznak a szakértők.

- Az előbbiekből is látszik, hogy az emelt szintnek megfelelően elkészített termék nagyobb hozzáadott értéket képvisel, gyártójának többe is kerül. Ezt az árakban is meg kell fizetni majd, de a Prémium, Különleges elnevezések használatának kizárólagos biztosításával a hatóságok ezt alá is akarják támasztani. Vagyis más termék e jelzőket nem hordozhatja adott termékkörben. Ennek betartását a hatóságok szigorúan fogják ellenőrizni, s ha kell szankcionálni – válaszolta a Szabad Föld kérdésére Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár azon a kecskeméti tájékoztatón, melyen az új szabályozást mutatták be.

A helyszín nem volt véletlen, mivel az Univer Product Zrt. - évek óta hozzá tartozik a Kecskeméti Konzervgyár is - már az új szabály szerint készíti lekvárait – tudtuk meg Molitórisz Károly vezérigazgatótól, aki bízik abban, hogy az állam által védett termékjelzők segítik majd az értékesítést. Most ugyanis a fogyasztó éppúgy találkozik 250 és ezer forintos lekvárral a boltban, ráadásul az ár nem feltétlenül jelzi a minőséget, azaz drága lekvár sem garancia a magas gyümölcstartalomra.

Kardeván Endre beszámolt arról is, hogy elkészült a magyar termékről szóló rendelettervezet, mely éppen társadalmi egyeztetés előtt áll. E jogszabály szintén a hazai élelmiszeripari termékek piaci érvényesülését segíti majd elő. Mert nem lehet például ráírni szabadon egy termékre, hogy „100 százalékban magyar” ha nem minimum 95 százalékban hazai alapanyagból, Magyarországon elvégzett műveletekkel előállított termékek viselhetik majd. Ezek a termékek legfeljebb olyan külföldről származó összetevőket tartalmazhatnak, amelyeket Magyarországon nem lehet előállítani (például déligyümölcsöket vagy egyes fűszerféléket). Ezek aránya azonban nem haladhatja meg az 5%-ot.A jogszabály rendelkezik a „magyar termék” vagy „magyar élelmiszer” illetve bármilyen ezzel azonos értelmű szókapcsolat használatáról. Szabályozza azt is, hogy milyen esetekben lehet feltüntetni a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeit vagy az azokra utaló grafikai megjelenítést a csomagoláson.(folytatás!)

A szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik és csak azokat érinti, akik önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. A tervezet tehát nem kötelezi a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel szeretné a termékét népszerűbbé tenni.

- Amennyiben valaki vét e szabályok ellen és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzése során kiderül, hogy jogtalanul használja a fenti megnevezéseket, magyar jelképeket, úgy eljárás indul ellene, s az MgSzH 15 ezer és 2 milliárd forint közötti büntetési tételt róhat ki rá, ahogy teszi most is az élelmiszerekkel kapcsolatos szabálytalanságok esetén – válaszolta lapunknak az államtitkár.