Génmódosított tápon élő állatok húsa kerülhet az asztalunkra

Minősített többséggel fogadta el az unió szabályozó testülete a jogszabályt, miszerint az EU-ban fölhasznált takarmányok legföljebb 0,1 százalékban tartalmazhatnak olyan genetikailag módosított növényeket, amelyek az unióban nem engedélyezettek. A lépést az tette szükségessé, hogy kevesebb takarmány termett az EU-ban, s a hiányt importból kell fedezni. Csakhogy az importtételek nagy része tartalmaz genetikailag módosított növényi termést, ilyen a szója, illetve a kukorica. Az egytized százalékos arány a behozatalt könnyíti, mert mindeddig a nem engedélyezett génmódosított növényeket tartalmazó tételeket vissza kellet fordítani a határon, mivel minden ilyen termék tiltott volt, még akkor is, ha csak nyomokban volt jelen benne a GMO.

A rendelkezés elsősorban a szójabehozatalnak kedvez, már csak azért is, mert kifejezetten GMO-mentes szójadarát nagyon nehéz beszerezni a világpiacon, ráadásul jóval drágábban is adják. A behozatalra hazánk is rákényszerül, hiszen a magyar takarmányipar 600-700 ezer tonna szójadarát importál évente, ami csak igen kis részben helyettesíthető fehérjetakarmányokkal.

Így állataink – az importdisznók is – az idén biztosan esznek GMO-s takarmányt. Ugyanakkor Magyarország továbbra is tiltja a GMO-növények köztermesztését. (folytatás!)

Mindeközben változatlan hévvel folyik a küzdelem a világban a génmódosítás-párti cégek, szervezetek és ezek ellenzői között. A mostani állás szerint amíg Európában csökkent, addig a világon növekedett a génmódosított növények termesztésének aránya az utóbbi időszakban. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának számításai alapján a GMO-technológia 1996-os bevezetése óta több mint egymilliárd hektáron termesztettek ilyen növényeket. A GMO-k mintegy felét az Egyesült Államokban termesztik, és jellemző, hogy a fejlődő országok közül többen hajlandóságot mutatnak a technológia bevezetésére. Tavaly például Pakisztán és Burma állt be a sorba olyan GMO-gyapot termesztésével, amely ellenáll a rovarkártevőknek.

Ugyanakkor egyre több fejlődő ország kormánya hoz intézkedéseket a nagy GMO-előretörés visszaszorítására. Brazília például újabban már lehetővé teszi, hogy a gazdák a nem génmódosított szója vetőmagjához is hozzáférhessenek. Uruguayban számos település hozza létre a maga génmódosítás-mentes övezetét, Argentínában pedig ennek kapcsán betiltották az egyik gyomirtó vegyszer permetezését lakóhelyek közelében. Kiderült ugyanis, hogy ez a gyomirtó, amelyet a legtöbb génmódosított növény termesztése során használnak, súlyos egészségügyi gondokat okozott.