Nemet mond a kormány a génmódosításra!

Egy hete a génmódosított szervezetek (GMO) előnyéről, most a GMO veszélyeiről szóló könyv látta meg a napvilágot. Mindkettőt neves magyar tudósok írták, szerkesztették. Az utóbbi „Az elsőgenerációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere” címmel jelent meg. Ez az elmúlt tíz év magyarországi tudományos kutatásait foglalja össze a génmódosított növények „bizonyítható környezettudományi hatásairól”, döntően egy növénnyel, a MON 801 nevű kukoricafajtával foglalkozik.

A könyvet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága adta ki Darvas Béla és Székács András szerkesztésében, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatói. Érdekesség, hogy Darvas Béla saját számításai szerint a különböző kormányok az utóbbi tíz évben mindössze 70 millió forintot költöttek a genetikailag módosított növények mellékhatásainak vizsgálatára!

Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a kötet bemutatásán elmondta, hogy minden magyar párt ellenzi a GMO-k köztermesztését, mondván 5-15 éven belül felértékelődnek a magyar „tiszta” termények, melyek kitörési pontot is jelenthetnek az ország számára. A politikus az MTI beszámolója szerint emlékeztetett arra, hogy öt parlamenti párt egyetértésével még 2006 novemberében fogadták el azt az országgyűlési határozatot, mely megerősítette, hogy Magyarország megőrzi GMO-mentességét. Az Európai Unió többször is kezdeményezte a moratórium feloldását, ennek ellenére az erről szóló uniós szavazásokon minősített többséggel a magyar tilalom fenntartása mellett szavaztak a tagállamok. Az EU-ban jelenleg is vitáznak a GMO-król. Magyarország azt kezdeményezi, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, bevonnak-e köztermesztésbe genetikailag módosított növényeket. (folytatás!)

Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának elnöke (LMP) szerint jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő környezeti és hatástanulmány annak megállapításához, hogy a GM-fajok jelentenek-e környezeti vagy egészségi kockázatot, ezért elővigyázatosnak kell lenni.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy napokon belül nyilvánosságra hozzák a magyar vidék stratégiáját, amely minőségi fordulatot kíván végrehajtani az agráriumban. A stratégia szerint a mezőgazdaságnak három fontos feladata van. Egyrészt a minőségi, biztonságos élelmiszertermelés, másrészt a környezeti egyensúly fenntartása, illetve egy olyan mezőgazdaság létrehozására, amely megélhetést biztosít a vidéki népességnek. Az államtitkár úgy véli, a genetikailag módosított növények nem járulnak hozzá a biztonságos élelmiszertermeléshez, így nincs helyük a stratégiában. Hozzátette ugyanakkor: folyamatosan figyelemmel kísérik a fejlesztéseket, és a különböző kutatások eredményeit, és Magyarország ezzel kapcsolatos politikája folyamatosan idomul a változásokhoz.