Fellélegezhetnek az unió parasztjai?

Miközben egyes EU-tagállamok amellett kardoskodnak, hogy a 2014-2020 időszakra vonatkozó büdzsét maximálják az előző évi (2013-as) éves szinten, az EP költségvetési bizottsága úgy foglalt állást, hogy legalább 5 százalékos növekedést mindenképpen szükségesnek tart – számolt be az MTI

Az uniós intézményekben most kezdődik a következő hosszú távú költségvetés vitája, az EP elsőként alakít ki erről konkrét álláspontot az uniós intézmények közül. A plenáris EP-szavazás június első felében várható.

A bizottsági szinten jelentős többséggel (39 igen, 5 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett) elfogadott jelentés egyebek között állást foglal abban, hogy maradjon meg a jelenlegi hétéves keret, továbbá ne csökkenjen az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkózását segíteni hivatott kohéziós politika büdzséje és a mezőgazdasági támogatások szintje. Az EP szerint a költségvetésnek igazodnia kell az unió erre az évtizedre szóló foglalkoztatási és versenyképességi stratégiájához, az EU2020-hoz is.

A jelentés úgy véli, hogy az általános kiadási szint emelése nem jelentene a jelenleginél nagyobb tehertételt a tagországok számára, mert - az EP pozíciója szerint - növelni kellene az unió saját forrásokból származó bevételeit is, például különadók létrehozásával.

Göncz Kinga (MSZP) a szavazás után újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy magyar szempontból egyértelműen pozitív, mert a jelentés a kohéziós és az agrárforrásokat megerősíti. Göncz Kinga kezdeményezése nyomán külön hangsúlyozza a jelentés a támogatások tisztességes elosztásának szükségességét is. Kiemelte a képviselő az energiapolitikára fordítandó összegek emelésének jelentőségét, valamint azt a tervet, hogy az uniós átlag 75 százalékánál nagyobb jövedelemmel rendelkező régiók is kaphassanak támogatást.