Gazdátlan több százezer hektár értékes föld

Évek óta megoldatlan probléma az osztatlan közös tulajdonok rendezése. Van, ahol a kiméretés esetén olyan kicsi terület alakulna ki, amit nem érdemes vagy nehéz megművelni. Az is nagy gond, hogy a tulajdonosok közül már sokan nincsenek is az élők sorában, így az ő területeik megvásárlása is akadályokba ütközik. Erre hívta fel figyelmünket Tóth Pál, aki Törtel határában rendelkezik földdel, szántóföldi növényeket, főleg gabonát termeszt.

– Mivel nekem is van olyan területem, amely osztatlan közös tulajdonban van, megpróbáltam a tulajdonostársakat felkutatni – mesélte a férfi. – Ezek egy része nem is azon a környéken lakik, ahol a föld található, ugyanis általában úgy örökölték a területeket. Az egyik tulajdonostársról kiderült, hogy már tizenöt éve elhunyt. Neki sikerült a fiát megtalálnom, de ő azt mondta, hogy nem indít hagyatéki póteljárást. Teljesen igaza is van, ugyanis 15-20 ezer forintba kerülne, ugyanakkor a megörökölt föld piaci értéke nem több 10-12 ezer forintnál.

Egy másik tulajdonostársról azt sikerült megtudni, hogy körülbelül huszonöt éve kiment Amerikába, azóta még a volt ismerősei sem tudnak róla.

– Pedig szerintem egyszerűen lehetne rendezni e területek sorsát. A földtulajdonosoknak nemcsak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is a földdel kapcsolatban, ilyen például a művelés és tisztán tartás. Aki ezen kötelezettségeknek nem tesz eleget, attól el kellene venni a földet, utána elárverezni és eladni olyan személynek, aki termelni szeretne rajta. Itt szintén elővásárlási joga lenne a már osztatlan tulajdonban lévőnek és a szomszédos gazdálkodónak, aki ezáltal növelni tudná a területét és gaz helyett értékes kultúrnövényt termelhetne a területen. Ezeket a parlagterületeket nagyon ritkán, az állam pénzén gyommentesítik. Tóth Pál szerint nem tartható az a gyakorlat, hogy az adófizetők pénzén tartsanak évekig gyommentes állapotban földeket. A kecskeméti férfi gondjával megkereste már a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, és beszélt a jogi, valamint a földügyi főosztály vezetőivel. Ők egyetértettek vele, de azt mondták, hogy jogi akadálya van a szerintük is könnyen megvalósítható és jó elképzelésnek. Hogy mi lenne a megoldás?

– Szerintem az elhanyagolt, gazos területek tulajdonosait fel kellene szólítani a művelési vagy a tisztán tartási kötelezettségükre. Erre jelenleg is van jogszabály. Aki nem tesz eleget, annak a területét gyommentesíteni kellene, majd a felmerült költségeket a tulajdonossal megpróbálni kifizettetni. Ha két felszólításnak nem tesz eleget, akkor viszont el kellene árverezni a területet. Mivel a jelenlegi jogszabályok ezt nem teszik lehetővé, ezért változtatni kell azokon. Ezáltal több tízezer hektár földet be lehetne vonni a művelésbe, és végre rendezettek lennének a tulajdonviszonyok. És nem kellene az államnak milliókat költenie parlagfű-mentesítésre. De hangsúlyozom: nem az olyan osztatlan közös tulajdonokról írok, amiket bérbe adnak és a területen termelnek, hanem azokról a parlag és gazos területekről, ahol a tulajdonost nem lehet elérni.