Szomorú lett az állatünnep

Béla, az öt és fél mázsás megadisznó az állattartó napok idei címerállata. Szpisják Imre Szolnok megyei gazdát már tavaly is meghívták, hogy állítsa ki a hatalmas állatot, idén pedig az egyik fő látványosságként kezelték Bélát, aki első ránézésre a heréivel együtt a mozgásra való motivációját is elvesztette. Szpisják Imre azt mondja, hogy Béla hűvösebb időben kezes és virgonc állat, még az utánfutóról is leugrik, ha olyanja van. Hogy miért érhette meg Béla a zsengének épp nem mondható, ötéves kort? – Adok egy lehetőséget a jószágnak, hogy ha tud még növekedni, akkor éljen, amíg jól érzi magát a bőrében – válaszolja Szpisják, akinek nagyon rosszulesett, hogy tavaly olyan levelet is kapott ismeretlenektől, amelyben állatkínzással vádolták, amiért Bélát ennyire meghizlalta. Az illetők nyilván nem gondolkoztak el azon, hogy a kiállítási megadisznóság alternatívája a spéci, nagysúlyú sertésből készült, Szpisják-féle szárazkolbász.

A kiállításon lépten-nyomon ilyen ember-állat kombinációkba botlik az ember, már csak ezért érdemes laikusként egy napot eltölteni az állattenyésztési napokon. Mindez nem csak 50-60 ezer látogatót megmozgató turisztikai attrakció, de szakmai ünnep is, ahol a magyar mezőgazdaság krémje röffen össze, és mint az ünnepeken általában, igyekszik megfeledkezni az ágazat nya­va­lyái­ról. – Az állattenyésztők bizakodnak, és az is nyilvánvaló, hogy ha elérnek sikereket, annak nincs köze a kormányzatokhoz – mondta a Szabad Földnek Antal Gábor, a házigazda Hódmezőgazda Zrt. vezérigazgatója, akinek szerintünk volna oka aggódni. A helyszínül szolgáló Hódmezővásárhely önkormányzata a közelmúltban nyílt háborút kezdett a céggel, a polgármester Lázár János kérésére az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálja a zrt. sok évvel ezelőtti privatizáció­ját. – Ő is teszi a dolgát, mi is tesszük a dolgunkat – válaszolta diplomatikusan erre vonatkozó kérdésünkre Antal Gábor. – A mi dolgunk az, hogy termelünk, a nyereséget itt fektetjük be, és több száz embert foglalkoztatunk.

Az agrárértelmiség üzleteket bonyolít, illetve azon hezitál, hogy a főzőverseny melyik résztvevőjénél ebédeljen, nem szívesen beszél a nehézségekről – arra ott van az év többi része. – Nem volt olyan időszak a kö­zel­múltban, amikor valamelyik állattenyésztési ágazat ne lett volna bajban – kezd mégis egy rövid elemzésbe kérésünkre Fekete Balázs, a Magyar Állattartó Szövetség elnöke. – A drága takarmány és az alacsony átvételi árak miatt a sertés és a baromfi gyengélkedik idén. 2008-tól két éven keresztül az egész európai tejtermelés került padlóra. Ráadásul 2012-ben lejár egy sereg állatjóléti és környezetvédelmi beruházásra előírt határidő: sok gazdaság jelezte, hogy vegetálnak, nem tudják a feltételeket teljesíteni, tehát az új előírások életbe lépésekor bezárnak. A probléma a magyar sertésállomány ötödét érinti. A hízómarha viszont a csúcson van, a török kereslet miatt soha nem látott, remek árak alakultak ki. A tejelő fajtáknál megemelkedett a vemhes üsző ára, a keleti piacokra körülbelül 13-14 ezret tudunk belőle eladni.

A kiállítás nem csak a magyar közönséget érdekli: elsősorban Romániából, Szerbiából és Horvátországból érkeznek vendégek, de kiállítóként Franciaország is mindig megjelenik. A mostani, tizennyolcadik vásáron Szlovákiával és Romániával született megállapodás arról, hogy a három ország a jövőben egységesíti a tenyésztés szervezését és a tenyészállatok nyilvántartását.
Tanács Gábor