Befagyasztja költségvetését az EU: agrárpénzeket von el a kutatás támogatására

Ennek alapján természetesen mérleget is vontak szakemberek, melyből kiderült, hogy a regionális felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadások reálértékben valamelyest csökkennének, s az így felszabaduló összeget kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra fordítaná az unió.

Brüsszel pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a 27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékát javasolja, ami összegszerűen a hét évre 1 billió 25 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a GNI 1 százalékát érnék el a hét év átlagában, vagyis 972,2 milliárd eurót.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke jelezte, hogy nagyon meglepné, ha a kiadások csökkentését szorgalmazó országok támogatnák a javaslatot, de mint mondta „nincs unió szolidaritás nélkül”. Az elnök a BruxInfo.hu kérdésére válaszolva leszögezte, szeretné, ha a tagállamok 2012 első félévében megállapodnának a keretköltségvetésről, 2012 második felében pedig végleg lezárnák a dossziét.

A két legnagyobb különálló költségvetési tétel, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika „nominálértékben stabil” lesz, vagyis az infláció mértékével csökken a reálértéke. Az így megspórolt pénzből az EU nagyságrendekkel több pénzt adhat a határokon átnyúló infrastruktúra-fejlesztésekre, kutatásra vagy oktatásra. A gazdasági, szociális és területi kohézióra a hét év alatt 376 milliárd eurót fordítana az Európai Bizottság, míg a közös agrárpolitika büdzséje 371,72 milliárd euró lenne. Az oktatásra és a képzésre ugyanakkor 68 százalékkal, a kutatásra és fejlesztésre pedig 46 százalékkal költene többet az EU a jelenlegi időszakhoz képest. (folytatás!)

Magyar szempontból fontos, hogy a kohéziós „tortából” valamennyivel nagyobb rész jutna az új tagállamoknak. Eddig a források 51 százalékát kapták, a régiek meg 49 százalékot. Ez az arány most 55-45 százalékra módosulna. Létrehoznak egy új, úgynevezett átmeneti régiót, amelyek fejlettsége az uniós átlag 75 és 90 százaléka között van. Az uniós társfinanszírozási rátát 5-10 százalékkal is megemelhetik majd azon országok esetében, amelyek a költségvetési konszolidáció miatt egyébként nem lennének képesek lehívni a pénzeket, ahogy ebben az időszakban Görögország.

A Közös Agrárpolitikánál a közvetlen jövedelemtámogatások esetében csökkenni fognak a jelenlegi nagy különbségek. A részleges felzárkózás következtében a hektáronként jelenleg legalacsonyabb támogatásban részesülő balti termelők kifizetései több mint 50 százalékkal nőnek, miközben a legnagyobb csökkenést elszenvedő országoknál sem haladja meg a vágás a 7 százalékot. A három balti állam és Bulgária lesz a következő keretköltségvetés fő kedvezményezettje.

40+10 milliárd eurós büdzsével Connecting Europe Facility néven egy olyan alapot hoznak létre, amiből páneurópai energia, közlekedési és információs technológiai infrastruktúra-projekteket finanszíroznak majd. Az alapot olyan innovatív finanszírozási eszközök egészítenék ki, mint az EU-projektkötvények.

S hogy miből lesznek az EU-nak bevételei? Bevezetik a pénzügyi tranzakciós adót és az európai áfa-t, s így csökkentik a tagállami GNI-alapú befizetéseket is. A tervek szerint a saját források a bevételeken belül 2020-ra már csak 40 százalékot tennének ki a mostani 76-80 százalékkal szemben. A pénzügyi tranzakciós adóból viszont 2020-ra több mint 30 milliárd euró, a maximum 2 százalékos európai áfa-ból pedig további 30 milliárd euró jöhet össze.