Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az elmúlt egy évben sajnos nem sok minden történt, ami érezhetően tudott volna lendíteni az állattenyésztési ágazatok nehéz helyzetén – foglalta sommásan össze véleményét Fekete Balázs elnök az elmúlt időszak agrárkormányzati munkájáról, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége éves küldöttgyűlésén.
Kép: Mangalica disznó malac Kunpuszta - Rendek László Ökotanyája ökogazdálkodás Tanyatúra - A Gödöllöi Agrártudományi Egyetem hallgatói Dulai Sándorral meglátogatják a tanyákat és megfigyelik a vidéki életet, falu, jószág, állat 2009.05.08. fotó: Németh András Péter
Folyamatosan csökkenő állati termék-előállítás és állatlétszámok jellemzik továbbra is a főágazatot, még azokban a szektorokban is, ahol bizony keresleti piac van és szinte minden pénzt megadnak az értékesíteni kívánt jószágért. Történtek ugyan elismerésre méltó lépések a kormány részéről, ám ezek kevésnek bizonyultak a helyzet romlásának megállításához - olvasható a MÁSZ honlapján. Az emberek egy része a csodára, míg az állattenyésztők inkább az érezhető tenyésztésbarát intézkedésekre vártak és várnak.
Nem pénzt kérnek a tenyésztők
Nem pénzt kérünk, hanem olyan jogszabályi környezetet, ügyintézést és hivatalokat, amelyek érdemben segítik a munkánkat – szögezte le a MÁSz elnöke. Nem érezzük igazán, hogy egyszerűbb az életünk, hogy a jogszabályok értünk és nem ellenünk vannak. Bíztató tény ugyanakkor, hogy számos jó példát tudunk mondani az elmúlt évből az eredményes és alkotó együttműködésre a szaktárca illetékes államtitkáraival, főosztályaival. Együtt dolgoztunk ki egyebek mellett, ágazatokra lebontott intézkedési terveket, mentesítési programokat, a tenyésztést, illetve a tenyésztés-szervezést érintő jogszabály módosításokat. Vannak azonban elkeserítő történések, mint pl. a részben tenyésztői tulajdonban lévő Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft nyerstej vizsgálati jogosítványának önkényes visszavonása vagy az atkári sertés ivadékvizsgáló állomás tervezett bezárása. Az OMÉK-on sem úgy képzeltük a részvételünket, hogy egy fő-, és egy alvállalkozó közbeiktatásával tudjuk csak megszervezni az élőállat kiállítást. Jó lenne érezni, hogy a kormány tényleg komolyan veszi az állattenyésztést – zárta bevezető előadását Fekete Balázs.
Folyamatos párbeszéd a tenyésztőkkel
Folyamatos párbeszédben vagyunk a MÁSz vezetésével és tagjaival annak érdekében, hogy az előttünk tornyosuló akadályokat le tudjuk győzni. Ezzel a mondattal kezdte előadását Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár, majd így folytatta: Egy éve is kaptunk sok kritikát a tenyésztőktől, jóllehet akkor még mindössze egy hónapja voltunk kormányon. Annak ellenére, hogy igen súlyos örökséget hagyott ránk az előző kormány, amit tavaly a MÁSz közgyűlésen megígértem (nevezetesen a felfüggesztett támogatások kifizetését), azt be is tartottam – hangsúlyozta az államtitkár. Ehhez sok csatát kellett megvívni a tárcán belül és tárcák között.
Több támogatás az állattenyésztésnek
Ami az állatállományt illeti, először a csökkenést kellene megállítani, majd elindítani a növekedést. Ez sajnos csak lassan, több év alatt érhető el. A takarmány árakat elsősorban a világpiaci tendenciák határozzák meg és nem a hazai időjárás – szögezte le a szakember, utalva az ország kiszolgáltatottságára. Azt pedig, hogy az állattenyésztés mennyire fontos az agrárkormányzatnak, nem elsősorban a nyújtott támogatások abszolút összegén lehet lemérni, hanem az ország gazdasági helyzetéhez mérve kell megítélni. Amikor 250 milliárd forint stabilitási alapot kellett képezni az év elején, amelyből a vidékfejlesztési tárcára 19,2 Mrd Ft jutott, ígéretet tett, hogy az elvonás nem érinti az állattenyésztési támogatásokat. Ezt az ígéretet is sikerült betartani, amiért persze nagyon komoly harcot kellett vívni a tárcán belül és elvonni jelentős összegeket az intézetek működési forrásaiból.
Ágazati fejlesztési programok
A következő évek fejlesztési irányának alapja a Nemzeti Vidékstratégia, amelynek társadalmi vitája még nem zárult. Ehhez az állattenyésztők észrevételeit is várják. A kormány a kisebb méretű családi típusú gazdaságok és a fiatal gazdák helyzetbe hozását kiemelt feladatának tekinti. A munkaerőigényes ágazatok, mint amilyen az állattenyésztés is, nagyobb hangsúlyt kapnak a fejlesztéseknél. A MÁSz-szal közösen dolgoznak az ágazati intézkedési terveken, amelyek közül a sertéságazati fejlesztési program már elkészült és miniszterelnök úr asztalán van. Ennek egyik célkitűzése, hogy belátható időn belül 6 millió sertés legyen hazánkban. Hamarosan elkészül a baromfi, a húsmarha és a többi ágazati program is.
Támogatott hitelek
A gazdák forgóeszköz hiányát különböző támogatott finanszírozási konstrukciókkal igyekeznek enyhíteni, amelyeket a közelmúltban hirdettek meg (Agrár Forgóeszköz Hitel, Vis Major Program, Forgóeszköz Hitel Program, Agrár Széchenyi kártya, fagykárosok kedvezményes hitelkonstrukciója). Sok kritikát kapnak a tejtermelők állatjóléti támogatásával kapcsolatban. Sajnos azért ilyen bonyolult a támogatáshoz jutás mert nem volt egyszerű olyan többlet vállalásokat találni, amelyeket az EU is elfogad. A várakozáshoz képest kevesen adtak be támogatási kérelmet, mindössze 600 üzem, azonban ezek a tejelő állomány több mint 80 százalékát lefedik. Sajnos úgy tűnik a kisebb gazdaságok kevesen vették igénybe ezt a támogatási jogcímet.
Áfa csökkentés elnapolva
Az ÁFA csökkentésére úgy tűnik még várni kell, ugyanis a gazdasági kabinet nem lát lehetőséget a kieső mintegy 230 milliárd Ft más helyről történő pótlására. Amire nagyobb esély mutatkozik, az egy-egy kiragadott termék áfa csökkentése, aminek kisebb költségvetési hatása van. A tenyésztők hozzászólásaikban javasolták a tenyészállatok áfa csökkentését. Ez viszonylag kis mértékben okoz bevételkiesést a költségvetésnek és ehhez képest nagyobb pozitív hozadéka lesz a tenyészállatok hazai keresletére, ezen keresztül a tenyésztés fellendítésére.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu