Nem add meg magad, védekezz!

Fagykár, hasmenést okozó járvány, orosz behozatali tilalom, viharkár és jégeső okoz bizonytalanságot a hazai zöldség- és gyümölcstermesztésben. Mindezek ellenére kisebb árakra számíthatunk e szezonban.

Kész a leltár: a késő tavaszi fagyok 40 százalékos terméskiesést idéztek elő a gyümölcságazatban – nyilatkozta a Szabad Földnek Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Ami annyit tesz, hogy a lehetséges 520-550 ezer tonna helyett csak 300-400 ezer tonna közötti termést tudunk betakarítani. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint 30 milliárd forint a kár a mezőgazdaságban, ennek egy része a kertészeti ágazatot sújtó kiesés.

A legnagyobb pusztítást az almaültetvények szenvedték el, majd a dió következik a sorban. Viszonylag nagy kár érte a körtét, jelentős a meggy, illetve más csonthéjasok (cseresznye, őszi- és kajszibarack) kiesése is. A szakmaközi szervezet képviselői a vidékfejlesztési minisztérium szakembereivel közösen keresik a megoldást a kártalanításra, az ápolási munkák megtérítésére.

Ennek részletei még nem ismertek, de annyit már leszögezett Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, hogy a károk nagyjából 40 százalékát próbálják megtéríteni.

Mivel az utóbbi években rendszeresen belefutunk ilyen időjárási szélsőségekbe, komolyan el kellene gondolkodni azon, milyen óvó-védő technikákat lehetne alkalmazni a teljes magyar zöldség- és gyümölcstermesztés védelme érdekében – hívta föl a figyelmet az elnök. Ez az igen bonyolult jogszabályi környezet megváltoztatását és ésszerűsítését éppúgy érinti, mint az egyes technikák használatát. Ez utóbbiak része például a fóliás termesztés fölfuttatása, a jégvédő hálók általános alkalmazása vagy a legújabb, igen hatékony módszer, a repülőgépes jégeső-elhárítás, ami a termesztők, az agrártárca, a meteorológiai szolgálat és a honvédség összehangolt munkáját feltételezi.

Ami a zöldségtermesztést illeti, ott kevesebb a kiesés, különösen, ha azt vesszük, hogy tavaly, a pusztítóan csapadékos időjárás miatt 500 ezer tonnával kevesebb zöldség termett a lehetségesnél – mondta az elnök. Ma 1,9-2 millió tonnás termésre számíthatunk, ami az utóbbi tíz év átlagához képest igen jónak mondható. Elvileg a másodtermesztés tovább növelheti a megtermelt mennyiséget, ennek azonban inkább csak kiskerti-háztartási, illetve helyi piaci szinten van jelentősége.

A nagy piacokat sokkal inkább olyan tényezők befolyásolják, mint a Németországból kiinduló, a zöldségfogyasztáshoz köthető hasmenésjárvány (ami időközben átterjedt másik 12 országra is), illetve az ennek kapcsán életbe léptetett orosz zöldségbehozatali tilalom, ami Mártonffy Béla szerint meg fogja bolygatni a piacot. Emiatt hatalmas zöldségtételek fognak bolyongani az unióban, amelyek közül a kereskedők természetesen a legolcsóbbat választják. Ami jó lehet a fogyasztónak – azaz érdemes lehet befőzni az idén –, kevésbé jó a termesztőnek. Az áruházláncok a nemzetközi piacon vásárolt olcsó dömpingáruval fognak előállni, háttérbe szorítva a magyar termékeket. A szakmaközi szervezet elnöke már most figyelmeztet: a hazai áruk preferálásával, illetve akciós programok indításával kell pártolni a magyar zöldséget-gyümölcsöt, és egyúttal megvédeni a hazai termesztőket a kiszolgáltatottságtól.