Oda a haszon, darát eszik a csibe!

A tárcavezető úgy fogalmazott: az idei közepes vagy annál jobb terméskilátások reményt adnak arra, hogy az idén stabilizálják a takarmányárakat ezzel együtt az ágazat helyzetét, így a hazai tulajdonú baromfitenyésztő vállalkozások meg tudják tartani külső és belső piacaikat.
Fazekas Sándor jelezte: emellett több olyan állatjóléti támogatással is segíti a minisztérium az ágazatot, amelyekre eddig várni kellett – számolt be az MTI. Hamarosan megszületik az a rendelet is, amely a kis és közepes vállalkozásoknak úgynevezett vágópontok kialakítását teszi lehetővé, és mindehhez a tárca pályázati forrást is rendelnek majd.

Ez utóbbi törekvés azt a célt szolgálja, hogy bővüljön a helyben történő feldolgozás, és tenyésztőknek ne kelljen kizárólag élő állatként eladni a baromfit - húzta alá.

Sulymosi Sándor ügyvezető családi vállalkozásuk 6,7 hektáros baromfitenyésztő üzeméről elmondta, hogy azt a helyi Kossuth Tsz-től 2002-ben megvásárolt marhatartó telepen alakították ki. Az elmúlt nyolc évben nettó mintegy 120 millió forintos fejlesztést hajtottak végre, ennek az invesztíciónak mintegy fele pályázati úton elnyert támogatás volt. A már vágóhíddal is rendelkező üzemben éves kapacitása 300 ezer brojlercsirke előállítása.

Sulymosi Sándor üzletmenetük kapcsán kitért arra, hogy amíg Ausztriában egy, az övékéhez hasonló nagyságrendű vállalkozás fejlesztési forrást vesz fel annak a terhe csupán 3-4 százalék, Magyarországon ez a mutató 13-15 százalék között mozog. Miután az árbevétel arányos jövedelmük 8-10 százalék, nagyon könnyen kiszámolható, hogy egy magyar termelő ennek alapján csak veszteséggel tud dolgozni. Emlékeztetett rá, hogy a kormány áprilisban egy agrárfinanszírozási hitelcsomag indításáról döntött, de meglátása szerint a kereskedelmi bankok ezt még nem érzik saját terméküknek, és a baromfitenyésztők úgy látják, nagyon vontatottan indul a hitelezés.